Öregebbnek látszom a koromnál?
A körzeti orvosok hamarosan egy olyan eszközt kapnak a kezükbe, amivel 3D-s arcképük segítségével azonosíthatják gyorsabban öregedő pácienseiket.
A kínai kutatók által fejlesztett mobilapplikáció a 3D-s arcképek alapján mondja majd meg az illető biológiai életkorát, amit a kronológiai életkorral összehasonlítva kiszűrhetők a gyorsabban öregedők. Ha azonosítani lehet az okot – pl. dohányzás, elhízottság vagy a testmozgás hiánya -, az érintettek ellenintézkedéseket tehetnek, nyilatkozták a Shanghai Institutes of Biological Sciences kutatói a New Scientistnek.
Az öregedés során számos komplex betegség jelenik meg, és az öregedési folyamat megfelelő pontosságú előrejelzése segíthet ezen betegségek kialakulási kockázatának felmérésében, írják a Cell Research című szaklapban megjelent tanulmány (Three-dimensional human facial morphologies as robust aging markers) szerzői. Azonban mindezideig nem rendelkeztünk olyan módszerrel, ami kellő pontossággal, non-invazív úton és olcsón be tudna arról számolni, hogy mennyi egy adott személy biológiai életkora. Jing-Dong Han és munkatársai egy olyan 3D-s morfológiai arcelemző módszert fejlesztettek ki, ami reményeik szerint hamarosan a körzeti orvosok rendelkezésére fog állni, akik így mobiltelefonjuk segítségével meg tudják majd mondani, hogy milyen gyorsan öregednek betegeik, és milyen hamar számíthatnak a korral együtt járó megbetegedésekre.
A kutatás során több mint 300, 17 és 77 éves kor közötti vizsgálati alany 3D-s arcképét elemezték, és olyan mérhető sajátosságokat találtak – pl. a szem ferdesége, a száj és az orr közötti távolság, a bőr simasága -, amelyek szorosan összefüggtek az életkorral. Az eredmények szerint az azonos kronológiai életkorú emberek arca alapján megállapított életkor átlagosan ± 6évnyi eltérést mutat, és a 40. életév után ez az eltérés növekedésnek indul. Módszerük alapján a kutatók lassú és gyors öregedőket azonosítottak, és megállapították, hogy eljárásuk pontosabb képet nyújt az általános egészségi állapottal kapcsolatosan, mint a vérben található biomarkerek mérése (pl. koleszterin, albumin). Ráadásul a módszer az első olyan, ami non-invazív úton képes felmérni a kronológiai életkor és a biológiai életkor közötti eltérést, mivel a többi eljárás vér- vagy szövetmintához kötött.
Más kutatócsoportok korábban már kimutatták, hogy a kromoszómák végein található telomerek hossza összefügg az öregedéssel (rövidülnek), továbbá az is kiderült, hogy a DNS metilációs mintázata változik az életkor előrehaladásával. Hanék módszere azonban semmi mást nem igényel, csak egy 3D-s arcképet, és a remények szerint mire a kutatók kifejlesztik a mobiltelefonra letölthető applikációt, a 3D-s kamerák ára is jelentősen csökkenni fog.
Steve Horvath, a University of California, Los Angeles kutatója szerint, aki a DNS metilációs mintázata és az öregedés közötti összefüggést tárta fel, az ő módszere pontosabb, és bármilyen etnikumra alkalmazható. Horvath a kutatásai során 51 különböző szövettípusból származó 7844 egészséges szövetminta elemzésével (a donorok életkora a magzattól a 101 évesig terjedt) azonosított 353 olyan speciális DNS-régiót, amelyek metilációja szinte bármelyik szövettípusban módosul az életkor előrehaladtával, majd az ennek alapján elkészített algoritmust többezer egyéb, ismert korú szövetmintával összehasonlítva validálta (DNA methylation age of human tissues and cell types). Mint Horvath a New Scientistnek elmondja, az ő módszere kétszer olyan pontos, mint a telomerák hossza alapján történő életkor-becslés: a metilációs mintázat alapján 96%-os pontossággal lehet azonosítani az életkort 3,6 éves eltérési határon belül, míg a telomerák mérésével ez az arány csak 53%-os. A New Scientistnek nyilatkozó más kutatók szerint Horvath tanulmányának különlegessége, hogy kiderült, van az öregedésnek olyan metilációs jele, ami minden szövettípusban azonos, annak ellenére, hogy a DNS metilációs mintázata szignifikánsan eltér a különböző szövetekben.
Horvath kutatásai révén az is kiderült, hogy a különböző szövetek eltérő sebességgel öregednek, így pl. az emlőszövet, valószínűleg a hormonális hatások miatt, igen gyorsan – ez magyarázhatja, hogy a nők körében a leggyakoribb tumortípus az emlőben fejlődik ki -, míg a szívizom, valószínűleg az őssejtekből induló folyamatos regeneráció miatt, lassabban öregszik, mint a szervezet többi része. A leggyorsabban a tumoros szövetek öregszenek, ezek Horvath vizsgálataiban átlagosan 36 évvel mutatták magukat öregebbnek az érintett személy koránál.
