Reggelizzen-e a fogyókúrázó?
A régóta vallott nézet és orvosi ajánlások ellenére a reggeli étkezés, vagy annak elhagyása egyáltalán nem játszik jelentős szerepet a fogyásban.
Dr. Katherine Sievert és munkatársainak (Monash University, Melbourne, Ausztrália) 2019. januárjában a BMJ online-on megjelent cikke 13 randomizált, kontrollált vizsgálat meta-analízisét tartalmazza. A 13 vizsgálat közül 7 tanulmányban foglalkoztak a reggelizés testsúlyra gyakorolt hatásával (n=486), és 10-ben voltak adatok az energia bevitelről (n=930).
Bár 1917 óta tartja magát az az elterjedt hiedelem, hogy a reggeli a legfontosabb napi étkezésünk, kevés adatunk van arról, hogy a reggeli elfogyasztása elősegítené a felnőtt túlsúlyos, vagy obes személyek testsúlyvesztését. A szerzők a 13 randomizált, kontrollált vizsgálat szisztémás áttekintése során nem találtak bizonyítékot arra, hogy a reggelik fogyasztása elősegítené a fogyást, sem arra, hogy a reggelik kihagyása növelné a testsúlyt. Bár az egyes tanulmányok mutatnak kis eltéréseket a reggelizők és a reggelit kihagyók testsúlycsökkenése között (a reggelit kihagyók átlagosan 0,44 kg-mal kevesebbet fogynak), „nincs bizonyíték arra, hogy a reggeli kihagyása megnövekedett napi kalória-bevitellel társulna". (A tanulmányok szerint a reggeliző személyek teljes napi energia-bevitele 259,79 kcal/nap értékkel magasabb, mint a reggelit kihagyóké, tehát nem kompenzálják túl a reggeli kihagyást valamikor később, a nap folyamán.)
Dr. Sievert a tanulmányban kifejtette, hogy a reggelizés és az egészséges testsúly közötti összefüggést vizsgáló régebbi kutatások általában megfigyelésesek voltak, és sokszor nem vették figyelembe a vizsgált személyek életmódját, és általában (a meta-analízisben szereplő vizsgálatokban is) túl rövidek a megfigyelési idők. Mivel a reggeli táplálkozás nyomán mindenképp javul a koncentráció, fontos, hogy a gyermekek semmiképp ne hagyják ki ezt az étkezést, de ne ajánljuk fogyókúra céljából a reggelizést felnőtteknek, mert az ellenkező hatást érhetjük el vele.
A tanulmányhoz fűzött szerkesztőségi közleményben a genetikai epidemiológus Dr. Tim Spector (King’s College, London, UK) azt mondta, hogy a reggelit kihagyó felnőttek később valóban többet esznek, és csökken az aktivitásuk is, „viszont egyelőre nem tudjuk bizonyítani, hogy a reggeli táplálkozás kihagyása hízást okozna, és előnytelenül befolyásolná az ember nyugalmi anyagcseréjének intenzitását". Bár a fejlett országokban élő emberek kb. egyharmada nem reggelizik, ez egyáltalán nem probléma hiszen különfélék vagyunk, így táplálkozásunk is különböző. "Egyes emberek úgy vannak programozva, hogy a nap folyamán korábban, mások későbben esznek." Fogyás eléréséhez nem a reggeli kihagyása, hanem inkább az időnkénti éhezés javasolható. Az egyszerre elfogyasztott táplálék mennyisége is fontos, nem mindegy, hogy csipegetünk, vagy egyszerre óriási adagot nyomunk magunkba, különösen a nap hátralévő részében, amikor a vércukorszint magasabb, és az anyagcsere aránya alacsonyabb.
Több államban (Egyesült Királyság: Public Health England, USA: United States Department of Agriculture Diet Guidelines for Americans, Ausztrália: Australian Guidelines for Nutrition, stb.) az egészségügyi hatóságok a reggeli kihagyását általában egészségtelennek tartják, és kiemelik, hogy gyermekeknél, serdülőknél a mentális jóléthez is szükséges a reggeli kalóriabevitel. A bélflóra kb. 100 milliárd mikróbája, és azok életritmusa is szerepet játszik az anyagcsere- illetve a fogyás-hízás mértékének alakulásában, és a bélmikrobiom összetétele és funkciója a táplálkozással, külső-belső tényezőkkel is változik.
Forrás:
2. BMJ
3. BMJ
