Rostdús táplálék és demencia

Japán kutatók 3700 középkorú, egészséges egyén 20 éves követése során a legtöbb rostos ételt fogyasztóknál 25%-kal kevesebb demencia kialakulását figyelték meg.

Bél-agy kölcsönhatás

Számos vizsgálat tanúsága szerint az agy és az emésztőrendszer közötti kölcsönhatás szerepet játszhat a demencia kialakulásában. A központi idegrendszer és a gyomor-béltraktus között kétirányú kapcsolata és a bélrendszeri mikrobiom befolyásolhatja az agy plaszticitását és a kognitív funkciókat.

A sok oldható rostot tartalmazó táplálkozás egerekben enyhíti a neuroinflammációt. Más állatokon végzett vizsgálatok pedig azt mutatták, hogy a nem oldható rostok is előnyös hatással lehetnek a mikrobiomra, a bélbaktériumok az emésztőszervi betegségek mellett szerepet kapnak a kognitív funkciókban is.

Dr. Kazumasa Yamagishi (University of Tsukuba, Japan) és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy a rostok – elsősorban az oldható rostok – bevitele csökkenti-e a demencia kockázatát. A Nutritional Neuroscience-ben 2022. februárjában megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy van-e bármilyen különbség a demencia gyakoriságában a stroke-ot szenvedett és a stroke-os anamnézissel nem rendelkező betegek demencia kockázata között. Korábbi vizsgálataikban már kimutatták, hogy fordított arányú összefüggés van az elfogyasztott (rostokban gazdag) bab mennyisége és az alkalmatlanságot okozó demencia kockázata között. A mostani vizsgálatukban mérték az összes bevitt rostot, az oldható rostok és a nem oldható rostok arányát, valamint az egyéb rosttartalmú táplálékok (burgonya, zöldségek, gyümölcsök) arányát. A burgonyát eltérő keményítő tartalma miatt különböztették meg az egyéb zöldségektől. 

A demencia előfordulási arányát a japán Circulation Risk in Communities Study (CIRCS) résztvevőin mérték. Az évenkénti egy teljes nap táplálkozására vonatkozó kérdőívet 1985 és az 1999 között 3739, 40 és 64 év közötti (átlagosan 51 éves) személy töltötte ki. Az ezt követő időszakban, átlagosan 19,7 évig (1999 és 2020 között) követték a betegeket és regisztrálták a korlátozottságot okozó demenciák számát. Korlátozottságot okozó demenciaként (disabling dementia) definiálták, ha a beteg nem önellátó, és a National Long-Term Care Insurance System szerint gondozást igényel. A stroke-os és stoke-ot nem szenvedett betegekből további két alcsoportot képeztek. A résztvevőket az összes bevitt rost-, az oldható rostok és a nem oldható rostok mennyisége szerint csoportosították. A férfiak általában kevesebb rostos ételt fogyasztottak.

Ismeretlen hatásmechanizmus

A követési időszak során 670 betegnél alakult ki korlátozottságot okozó demencia. Az elfogyasztott összes rost mennyisége és a demencia gyakorisága fordított arányú és lineáris összefüggést mutatott: a diétás rostok mennyiségének növekedésével minden következő kvartilisben csökkent a kockázat – a legalacsonyabbhoz képest (P trend= 0,03) (Második kvartilis: 0,83 (0,67-1,04), harmadik kvartilis 0,81 (0,65-1,02), negyedik (legmagasabb) kvartilis0,74 (0,570,96).

Az összefüggés megmaradt a demencia keletkezését befolyásoló számos egyéb faktorhoz (BMI, szisztolés vérnyomás, magas vérnyomás elleni gyógyszerek, Se összkoleszterin, koleszterin-csökkentő gyógyszerek, diabetes) történt igazítás ellenére is (P trend=0,05). A fordított arányú összefüggés legszembetűnőbben az oldható rostok bevitele esetén és a stroke nélküli esetekben volt kimutatható. Ugyanígy a burgonya (és nem a zöldségek vagy a gyümölcsök) bevitelénél is erős összefüggést láttak. A hátásmechanizmus egyelőre nem ismert, de az agy és a belek közötti interakciónak egészen biztosan fontos szerepe lehet, hiszen az oldható rostok szabályozzák a bélbaktériumok összetételét, ami befolyásolhatja a demencia kialakulásában minden bizonnyal rész vevő neuroinflammációt. Az is lehetséges, hogy a táplálékkal bevitt rostok a demencia egyéb kockázati faktorainak pl. a testsúly, a vérnyomás, a lipid- és a cukorszintek csökkentése révén hatnak a demencia ellen.

A szerzők vizsgálatuk számos korlátja közt említik, hogy nem különböztették meg az Alzheimeres és a nem Alzheimeres demenciát. A táplálkozási szokásokat pedig önbevallásra alapozták.

Az egyensúly a legfontosabb

Dr. Uma Naidoo (Massachusetts General Hospital, Boston) kommentárjában kiemelte: „a tanulmány igazolta, hogy a változatos, növényekre alapozott táplálkozás kedvező hatással van a neurológiai és pszichiátriai állapotunkra, különösen az öregedés folyamán.” Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az egyensúly: egy megfelelő étrend bőségesen tartalmaz rostokat (zabkása, hüvelyesek, lencse és számos egyéb zöldség és gyümölcs), melyek az egészséges életmód részei, de részt vesznek a későbbi években kialakuló demencia megelőzésében is, vagyis szerinte az egészséges táplálkozás mentális és fizikális előnyei magától értetődőek.

Forrás:    

Batya Swift Yasgur. Dietary fiber tied to lower dementia risk. Medscape Medical News. March 07, 2022.

Yamagishi K, Maruyama K, Ikeda A, et al. Dietary fiber intake and risk of incident disabling dementia: the Circulatory Risk in Communities Study. Nutritional Neuroscience, Published online 06 Feb 2022. DOI: 10.1080/1028415X.2022.2027592