Szívelégtelenségben az egészségügyi tájékozatlanság életveszélyes
A szívelégtelenség miatt kórházban kezelt betegek közül az egészségügyi fogalmak szempontjából tájékozatlanok két éven belül szignifikánsan többen halnak, mint azok, akik jobban értik a betegséggel kapcsolatos ismereteket.
Az egészséggel, betegségekkel kapcsolatos tájékozottság igen változó, pedig az egyén egészségi állapota, jólléte nem kis mértékben függ ettől. Még kifejezettebben fontos ez a betegek esetében, mert akkor képesek panaszaik romlását fékezni, ha tisztában vannak kórképük lényegével, kezelésük fontos szempontjaival.
A heveny szívelégtelenség súlyos, kórházi kezelést igénylő állapot, mert nem megfelelő, nem hatásos beavatkozás esetén gyors halállal végződhet. A nagy jelentőségű témáról, az amerikai Vanderbilt Egyetem munkacsoportja Candace McNaughton vezetésével az American Heart Association tudományos folyóiratában nagy figyelmet keltő vizsgálat eredményeit közölte.
Már a bevezetésben hangsúlyozzák, hogy a heveny szívelégtelenség igen súlyos közegészségügyi probléma, mert az Egyesült Államokban mintegy 5 millió beteget kezelnek emiatt, sokukat ismétlősően kell kórházba felvenni, és becslés szerint a betegek kezelésének költsége 2030-ban meghaladja a 70 milliárd dollárt. Nálunk a betegszám 250–300 ezer.
A kutatók 1379, heveny szívelégtelenség miatt hospitalizált beteg sorsát követték 2010 novembere és 2013 júniusa között. Átlagéletkoruk 61,1 év volt, 41%-uk volt nő. Három kérdésre kértek választ és egytől ötig terjedő skálán értékelték a válaszokat. Az angol szakirodalomban egészségügyi analfabétizmusnak nevezik a súlyos egészségügyi tájékozatlanságot: a kérdésekkel és az ezekre adott válaszok értékelésével ezt igyekeztek fölmérni.
A betegek közül 320-an (23,5%) bizonyultak egészségügyileg analfabétának, és a megfigyelési idő alatt ezek közül 124-en (38,3%) meghaltak. A tájékozottabbak nemcsak jobban teljesítették a kérdéssort, de a túlélésük is szignifikánsan jobb volt: a több mint 1000 betegből csupán 279 fő (26,5%) halt meg. A két csoport közötti különbség akkor is szignifikáns maradt, ha az értékelést az életkor, a nem, a bőrszín, az egészségbiztosítás formája, a tanultság figyelembevételével végezték, vagy azt is megnézték, hogy a beteg mennyi ideje volt a kórházban.
Az egészségügyileg analfabéták általában idősebbek voltak, főleg férfiak, alacsonyabb iskolázottságúak és csak államilag biztosítottak. A kórházból való hazabocsátás után 3 hónapon belül ennek a csoportnak a tagjai 30,1%-ban ismét kórházi osztályra kerültek, 14,6%-ban sürgősségi osztályra.
„A szívelégtelenség kezelése összetett, és nem könnyű megérteni. Fontos, hogy a beteg megértse gyógyítóit, a gyógyszeres kezelések lényegét és az életmódi tanácsokat; hogy miért kell csökkenteni a sófogyasztást vagy a folyadékbevitelt, miért szükséges ellenőrizni a testsúlyt. Vannak olyan, művelt és olvasott betegek is, akik mégis nehezen értik meg az egészségügyi tudnivalókat” – foglalta össze a vizsgálat vezetője.
