Távol-keleti specialitások és a májrák - Utazók figyelmébe
A laoszi és thai gasztronómiában gyakori nyers vagy félig fermentált halételek a prekarcinogén nitrozaminok mellett máj-és epeúti betegségeket (rákot) okozó málymétely lárvákat is tartalmazhatnak.
A vízi csigák, melyek az Opisthorchis viverrini nevűmájmételyelső köztigazdái, lenyelik azok petéit, az ezekből kikelő lárvák pedig ivartalanul szaporodnak mielőtt lárvanemzedékké (cerkária) továbbfejlődve elhagynák a fertőzött csigát. A cerkária ezt követően egy pontyfélét keres és cisztát képez annak úszóiban, bőrében, izomzatában és mindeközben metacerkáriává válik. Az Opisthorchis viverrini második köztigazdáinak élőhelyei többek között édesvizek és állandó vagy lassú folyású vizek (tavak, folyók, akvakultúra, mocsarak, rizsföldek). A metacerkária fertőző emberekre és más halevő emlősökre nézve is, pl. kutyákra, macskákra, patkányokra és sertésekre. A kifejlett férgek hermafroditák, és sok éven keresztül –akár évtizedeken át- élhetnek a májban a májon belüli epeutak hámsejtjeiből táplálkozva. Naponta 200 petét raknak le, melyek a gyomorfolyadékba és székletbe jutnak az epén keresztül. Az Opisthorchis viverrini okozta májmétely fertőzés jelentős közegészségügyi probléma Thaiföld és a szomszédos országok területén. Thaiföldön hat millió embert érint a fertőzés egy 2009-ben végzett, a lakosság 8,7%-át vizsgáló tanulmány szerint. A fertőzéssel összefüggő morbiditáson kívül az O. viverrini és a vele rokon Clonorchis sinensis fertőzések vitathatatlan kockázati tényezőt jelentenek a cholangiokarcinóma vagy epevezeték rák esetében. Utóbbi rendelkezik az egyik legmagasabb halálozási aránnyal a bármilyen típusú rákos megbetegedések körében. Fertőzést a nyers vagy a nem kellőképp átfőtt hal fogyasztása okozhat. A laoszi és thai gasztronómiában gyakoriak a nyers halas ételek, ilyen például a koi-pla (nyers hal fűszeres salátával), larb-pla (sózott, félig fermentált halételek, pl. pla-ra, pla-som, és som fak). A pla-ra és pla-som prekarcinogén nitrozaminokat is tartalmaznak. Az O. viverrini fertőzést a cholangiokarcinómamellettszámos hepatobiliáris rendellenességgel hozzák kapcsolatba, ilyenek többek közt a cholangitis, az elzáródásos sárgaság, a hepatomegalia, a periduktális fibrózis, az epehólyag-gyulladás és epekövesség. A cholangiokarcinóma kialakulásáhozhárom fő mechanizmuson át járul hozzá a krónikus O. viverrini fertőzés:(a) a paraziták táplálkozási tevékenysége mechanikus kárt okoz az epeút hámjában;(b) immunpatológiai úton a fertőzés okozta gyulladás miatt;(c) a parazita kiválasztó/szekréciós (ES) molekulák toxikus hatásai.Észak-Thaiföldön 5000-re teszik az ott újonnan diagnosztizált cholangiokarcinóma esetek számát éves szinten. Megközelítőleg 750 millió embert érint a hal eredetű májmétely kialakulásának kockázata, és 40 millióra becsülik a májmétellyel fertőzött emberek számát csupán a Mekong-medence régiójában. A cholangiokarcinóma kemoterápiás kezelése eddig jórészt hatástalannak bizonyult, az elérhető kemoterápia mindig alacsony klinikai válaszarányú. Éppen ezért újonnan kifejlesztett kemoterápiás és növényi eredetű gyógyszerekre van sürgető szükség a betegség kontrollálására véli W Sumsakul és kutatócsoportja. Jelen tanulmányukban a cholangiokarcinóma kezelésében ígéretesnek mutatkozó thai gyógynövény nyers etanolos kivonatát vizsgálták emberi máj mikroszómák in vitro használatával: vajon gátolják-e a CYP450-n keresztül (CYP1A2, CYP2C19, CYP2D6 és CYP3A4) a májban lévő metabolizmust, és ezzel potenciális gyógynövény-gyógyszer interakciót hozhatnak-e létre. Hatékony cholangiokarcinóma-ellenes tevékenységet figyeltek meg az Atractylodes lancea (Thunb.) DC., Zingiber officinale Roscoe és a Piper chaba Hunt. esetében. A Piper chaba Linn. (PC) és az Atractylodes lancea (thung.) DC. (AL) gátolta leghatékonyabban a CYP1A2 által közvetített fenacetin O-deetilálódást. A Plumbago indica Linn. (PI) és a Dioscorea membranacea Pierre. (DM) hatékonyan gátolták a CYP2C19 által közvetített omeprazol 5-hidroxilációt. A DM, a Dracaena loureiri Gagnep. (DL) és a PI mutatta a legmagasabb aktivitási szintet a dextrometorfán O-demetiláció gátlásában. A PC, DM, DL és PI esetében jelentkezett a leghatékonyabb gátló tevékenység a CYP3A4-közvetítette nifedipin oxidáción. A DM, PC és PI gátló potenciáljának klinikai jelentősége ezen növények további felhasználás-fejlesztésének tükrében fog megmutatkozni. A gyógynövény alapú gyógyszerek egynél több aktív hatóanyag keverékei, így a gyógyszer-gyógynövény interakció előfordulása elméletben gyakoribb, mint gyógyszer-gyógyszer esetében, minthogy a szintetikus gyógyszerek általában egyetlen kémiai egységet alkotnak.
Forrás: