„Titkos” fegyver a COVID ellen

Egyre gyűlnek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a fizikai aktivitás csökkentheti a súlyos COVID-betegség kockázatát. A CDC a bizonyítékok szisztematikus áttekintése alapján arról számolt be, hogy „a fizikai aktivitás a COVID-19-betegség miatti kórházi kezelések és halálozások számának csökkenését eredményezi, míg az inaktivitás növeli ezt a kockázatot”. Más kutatások a rendszeres fizikai aktivitást a fertőzés, a kórházi kezelés és a COVID okozta halálozás alacsonyabb kockázatával kapcsolták össze.

A Kaiser Permanente legfrissebb ilyen tanulmánya azt sugallja, hogy szinte bármilyen mennyiségű testmozgás csökkentheti a súlyos vagy halálos COVID kockázatát még a magas kockázatú betegek, például a magas vérnyomásban vagy szív- és érrendszeri betegségben szenvedők körében is.

A legjobb védelmet az irányelvek szerint javasolt heti 150 percnél (heti 5 napon át napi 30 perces) tempós séta esetén tapasztalták, de a legkisebb mértékű mozgás is hatékony. A CDC szerint ennek ellenére 4 amerikai felnőttből 1 nem végez semmilyen fizikai tevékenységet a munkáján kívül. Most azért hívják fel ismételten a testmozgás fontosságára a figyelmet, mert a fertőzöttek száma ismét emelkedik. Míg október második hetében körülbelül 265.000, addig a december 31. és január 6. közötti héten 470.000 fertőzöttek jelentettek, és átlagosan napi 6 000 ember került kórházba, a heti halálesetek száma pedig 2731 volt.

Természetesen továbbra is az oltás a legfontosabb fegyver a súlyos COVID-fertőzés elkerülése érdekében, de a mozgás mellett az egészséges életmód szerepét sem lehet elégszer hangsúlyozni.

A Kaiser-tanulmányban a kutatók 194.191 olyan felnőtt beteg egészségügyi adatait elemezték, akik 2020 januárja és 2021 májusa között kapták el a SARS-CoV-2 fertőzést. A betegek aktivitási szintjét egy, a Kaiser által 2009 óta használt önbeszámoló rendszer segítségével értékelték, amely két kérdést tartalmazott: "Átlagosan heti hány napon át végez mérsékelt vagy megerőltető testmozgást (például gyors sétát)?" és: "Átlagosan hány percet tölt el ezzel a mozgásformával?" Azokat vonták be a vizsgálatba, akik a fertőzést megelőző 2 évben a legalább három alkalommal küldtek be választ a kérdésekre. A kutatók azt találták, hogy minél aktívabb volt egy páciens, annál kevésbé valószínűen lett súlyos a fertőzése, illetve a kevésbé aktív betegek rosszabb kimenetelt mutattak. A legdrámaibb különbség az, hogy a COVID-19-betegség előtt tartósan inaktív (heti 10 percnél kevesebbet mozgó) felnőtteknél mutatkozott, ők megbetegedésükkor 91%-kal nagyobb valószínűséggel kerültek kórházba, és 291%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg a betegségben, mint az aktív betegek.

Mint minden tanulmánynak, ennek is voltak korlátai. Mivel azelőtt kezdődött, hogy elérhető lett volna a védőoltás, nem tudták felmérni, hogy a fizikai aktivitás javította-e a kimenetelt az oltottak körében. Nem vették figyelembe a testmozgás hatását az ismétlődő COVID-19 fertőzésben szenvedőkre. Ennek ellenére világosan látszik, hogy az inaktív embereknek mindenképp el kell kezdeniük mozogni, hogy elkerüljék a súlyos COVID-19-et.

A fitt állapot nem garancia

Fontos megjegyezni, hogy önmagában a testmozgás nem véd a súlyos fertőzéssel szemben, hisz még a gyakran és keményen edző sportolók között is előfordulhatnak súlyos megbetegedések és elhúzódó tünetek: légszomj, súlyos fáradtság és agyi köd. Fiatalabb sportolók közül 100 COVID-betegből egynél szívizomgyulladás alakul ki, ami szerencsére szinte mindig reverzibilis.

Mi a helyzet az edzéssel a COVID-fertőzés után?

Egy másik fontos megfigyelés, hogy bár a COVID-19 fertőzés előtti testmozgás jobb kimenetelt valószínűsít, a vírusfertőzés után nem szabad túl korán nekikezdeni a mozgásnak, függetlenül attól, hogy milyen a beteg edzettségi szintje, hisz a testmozgás valószínűleg súlyosbítja a COVID-tüneteket. Tehát fontos, hogy a  COVID-19-betegség után fokozatosan kezdjünk újra mozogni. A Journal of Science and Medicine in Sportban megjelent tanulmány (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9170595) azt sugallja, hogy a tünetmentes vagy csak minimális tüneteket mutató sportolók fokozatosan, 7-14 nap alatt térjenek vissza a COVID-betegség előtti edzési szokásaikhoz. "A már fennálló egészségügyi betegségek esetén ennél óvatosabb megközelítést kell alkalmazni" - mondja a tanulmány.

Forrás:

Rohm Young D., Sallis J.F., Baecker A. et al: Associations of Physical Inactivity and COVID-19 Outcomes Among Subgroups American Journal of Preventive Medicine, December 14, 2022 DOI:https://doi.org/10.1016/j.amepre.2022.10.007