Triglicerid metabolitok kockázatjelzőként
Úgy tűnik, hogy a plazma triglicerid szint helyett inkább a triglicerid metabolikus ráta tekinthető mortalitáskockázati tényezőnek.
A trigliceridszint (TG) a szív-érrendszeri (CV) kockázat egyik mérőeszköze és terápiás célpont, azonban egy új populáció alapú kohorsz vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy nem helytálló a TG szintre való fókuszálás a CV kockázatértékelésben.
A koppenhágai általános populációs, 30 000 résztvevőt magában foglaló vizsgálaton alapuló analízisben fokozott kockázatot találtak a bármely etiológiájú, a CV és a daganatos betegség okozta mortalitásra nézve a robusztus TG metabolizmussal rendelkezők körében, 10,7 medián év követés során. Ezek a szignifikáns, a TG metabolikus ráta két markermolekulájának (glicerol és β-hidroxibutirát) koncentrációján alapuló kockázatemelkedések függetlenek voltak a testtömeg-indextől (BMI), továbbá számos más, TG-del összefüggő rizikófaktortól, beleértve a plazma TG szintet is. A plazma glicerol és β-hidroxibutirát szinteket nagy teljesítményű nukleáris mágneses rezonancia spektroszkópiával mérték. A bármely etiológiájú mortalitás 31%-ot nőtt a plazma glicerol szintjét mérve a legmagasabb (>80 µmol/l) vs. a legalacsonyabb (154 µmol/l) kvartilisben. A CV mortalitás a glicerol koncentrációnál 37%-kal, a β-hidroxibutirát koncentrációnál 18%-kal nőtt. Az eredmények alapján a TG metabolikus ráta a mortalitás kockázati tényezője, amit nem magyaráz a magas plazma TG szint vagy az emelkedett BMI.
|
A 10 éves mortalitás kockázati arányai (HR) a TG metabolit szintekre nézve a legmagasabb vs. a legalacsonyabb kvartilisekben |
||
|
A mortalitás típusa |
Glicerol, HR (95% CI) |
β-hidroxibutirát, HR (95% CI) |
|
Bármely etiológiájú |
1,31 (1,22 - 1,40) |
1,18 (1,11 - 1,26) |
|
CV |
1,37 (1,18 - 1,59) |
1,18 (1,03 - 1,35) |
|
Daganatos betegség okozta |
1,24 (1,11 - 1,39) |
1,16 (1,05 - 1,29) |
|
Egyéb etiológiájú |
1,45 (1,28 - 1,66) |
1,23 (1,09 - 1,39) |
Dr. Børge G. Nordestgaard, a cikk szerzője szerint az eredmények „igen-igen meglepőek voltak”. A váratlan eredmények miatt a kutatócsoport további analíziseket végzett és evidenciát keresett arra vonatkozóan, hogy a TG metabolizmus-mortalitás összefüggések nem voltak függetlenek. Egy testsúly szerint rétegezett analízisben az eredmények hasonlóak voltak normál testsúlyú, túlsúlyos és obez emberek körében. Normál testsúlyúaknál ugyanolyan, sőt talán még erősebb összefüggést találtak a TG metabolizmus és a mortalitás között.
Dr. Michael Miller (Hospital of the University of Pennsylvania, Philadelphia) szerint az eredmények „legfeljebb kapcsolatot, de nem ok-okozati összefüggést támasztanak alá”, ezért nem tudnak választ adni arra, hogy „a TG szinten túl önmagában a glicerol és/vagy a β-hidroxibutirát szint függetlenül hozzájárul-e (és ha igen, milyen mértékben) a mortalitáshoz”.
A mortalitási kockázatok nemcsak a BMI-től és a TG szinttől voltak függetlenek, hanem a kortól, a nagyobb derékkörfogattól, számos egyéb standard CV rizikófaktortól, a COPD-től, a diabetestől, az inzulin használattól, a szív-érrendszeri társbetegségektől és a szedett gyógyszerektől is.
Nordestgaard hangsúlyozta, hogy az eredmények csak hipotézis felállítást tesznek lehetővé, és elmondta, hogy a glicerol és a β-hidroxibutirát biomarkerként szolgálhat a kockázat előrejelzéséhez vagy a terápia irányításához, sőt alkalmas lehet a kockázati tényező módosításra.
Forrás: https://www.medscape.com/viewarticle/995764?src=
