Újfajta immunterápia az onkológiai kezelésben

A Nature Communications című lapban nyilvánosságra hozott kutatásukban Yuan Liu és munkatársai makrofágokat használtak a tumorsejtek és bizonyos patogének detektálására és eliminálására. Ez nem könnyű feladat, mert bár a makrofágok a kóros sejtek növekedése ellen hatnak, a ráksejtek azonban képesek arra, hogy magukat ép sejteknek maszkírozva elrejtőzzenek a makrofágok elől. Az új immunterápia lényege, hogy kikapcsolja a makrofágokban azt a proteint (SIRPalfa), amelynek segítségével a makrofágok megkülönböztetik egymástól az ép és kóros sejteket. A ráksejtek éppen a SIRPalfát használják arra, hogy ép sejteknek álcázzák magukat. A mostani kutatásban azt találták, hogy a SIRPalfa-deficiens makrofágok gyulladást generálása illetve tumorspecifikus T-sejteket aktiválása révén erőteljes immunválaszt indítanak a ráksejtek ellen.

A tumorspecifikus T-sejtek jelentik a leghathatósabb eszközt a rákbetegséggel szemben, az immunszuppresszió azonban megakadályozza őket e feladatuk ellátásában. A most kifejlesztett újfajta immunterápiában a makrofágokat használják fel a T-sejtek mozgósítására a tumorsejtek ellen. Az eddigi tapasztalatok szerint a kezelés hatásos és nem károsítja nagy számban az ép sejteket, amennyiben a tumornak megfelelő lokalizációban célzottan adják, sugárterápiával kiegészítve. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a kezelést kísérő ártalmak minimalizálása érdekében a terápiát  pontosan célzottan kell alkalmazni.

SIRPalfa-deficiens egereken végzett kísérleteik szerint lokális radioterápiával gyógyulást tudtak elérni colorectalis rákban, illetve a hasnyálmirigyrák két típusában. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert éppen ezek a tumortípusok gyakran terápiarezisztensek, és magas a halálozási arányuk.

A kezelt állatoknál gyulladásos válasz alakult ki, és az esetek többségében a sugárkezelés után azonnal leállt a daganat növekedése. Kis vagy közepes méretű tumorok esetében az állatok többsége 12 napon belül tumormentessé vált, miközben nyilvánvaló hosszú távú nem kívánt hatások nem jelentkeztek, és az állatok a vizsgálat teljes időtartama alatt tumormentesek maradtak. Összességében úgy tűnik, hogy a gyógyult állatok élettartama megegyezett az egészséges egerekével (kb. 18 hónap).

A kezelés kivédte a radioterápia egyik legfontosabb negatív hatását, nevezetesen az erős sebgyógyulási választ, mely a daganat kiújulását eredményezheti, mivel az új szövet kialakulása érdekében szuppresszió alá kerül a lokális immunválasz. SIRPalfa-deficiens egereknél azonban kiesik ez a posztirradiációs mechanizmus.

Ráadásul a kezelés eredményeként tartós immunválasz jött létre a rákbetegséggel szemben, melynek jeleként új tumorsejtek injektálását követően sem alakul ki újabb daganat, tehát a hosszú távú immunitás védelmet nyújtott a kiújulással szemben.

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a SIRPalfa kiválóan képes kontrollálni az immunvédekezést a tumor mikrokörnyezetében, ezáltal erősítve az immunszuppressziót és a terápiarezisztenciát, illetve segítve a daganat progresszióját. SIRPalfa hiányában azonban jelentősen előtérbe kerül a tumorellenes immunválasz, ami végső soron a daganat progressziója ellenében hat.

Az új kezelés talán a tumortípusok széles spektuma ellen eredményesen lehet bevethető, beleértve az előrehaladott és áttétes rákbetegséget is.

A sejtterápiás megközelítéseket már nagyon sokféle humán tumortípus ellen tesztelték, és zömükben eredményesnek is bizonyultak. Ezek közé tartozik többek között a leukaemia, melanoma, illetve a tüdő, vastagbél, agy, petefészek, emlő, prosztata és vese rosszindulatú daganatai. A szerzők reményei szerint az új módszerrel 2022-ben már megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok.

„A jelenleg rendelkezésre álló immunterápiás módszerek csak a betegek kis hányada számára jelentenek előnyöket. A laboratóriumi körülmények között már hatásosnak bizonyult új terápiás eljárásunk általános onkológiai kezelésként is kulcsfontosságú lehet azáltal, hogy a megfelelő szignálokat aktiválja a szervezetben a rákbetegséggel szemben” – hangsúlyozzák a szerzők.