Veleszületett szívhibák és felnőttkori agyi katasztrófák
A veleszületett szívfejlődési rendellenességek gyakorta csak késői felnőtt korban jelentenek kardiovaszkuláris gondot, de egy új kanadai vizsgálat szerint mind az agyinfarktus, mind az agyvérzés szempontjából a legkifejezettebb felnőttkori kockázati tényezőnek számítanak.
Kanadai kutatók az agyi katasztrófa kockázati tényezőit vizsgálva tanulmányozták a veleszületett szívhibák nyilvántartását. Jonas Lanz és munkacsoportja, a quebeci kongenitális szívbetegség adatbázis 1998 és 2010 közötti anyagát használták, megvizsgálva a 18–64 éves korban szélütést szenvedett betegek kardiológiai anamnézisét. A kutatók fölmérték, milyen gyakran fordult elő a szívfejlődési rendellenességgel született férfiak és nők népességében a cerebrális infarktus, vagy az agyvérzés Quebec tartomány lakosságához képest.
Az agyi katasztrófa infarktus formája, az iszkémiás szélütés 9–12-szer gyakrabban fordult elő a veleszületett szívhibával élő betegek csoportjában, 55 éves életkor előtt, mint az átlagnépességben. Az 55–64 évesek körében az agyi katasztrófa az átlaghoz képest a veleszületett szívbetegek csoportjában 2–4-szer fordult elő gyakrabban.
Az agyvérzés gyakorisága a veleszületett szívbetegek körében 5-6-szor volt nagyobb, az 55 év alatti korcsoportban, az 55–64 éves korcsoportban pedig 2-3-szoros gyakoriságot találtak.
A matematikai értékelés azt is igazolta, hogy 65 éves kor előtt a férfiak 8,9%-a, a nők 6,8%-a szenvedett el legalább egy agyi katasztrófát. „Azt már eddig is tudtuk, hogy a szívbetegek csoportjában a szívelégtelenség és az agyi katasztrófa között van összefüggés, de azt nem ismertük fel, hogy ez ilyen jelentős kockázati tényező” – mondotta Ariane Marelli, a McGill Egyetem professzora. Azt is hangsúlyozta, hogy a veleszületett szívhibával élők az agyi katasztrófa fokozott veszélye miatt lényegesen nagyobb prevenciós figyelmet igényelnek, mint az átlag népesség, minimalizálva a kockázati tényezőket.