Vérnyomáscsökkentők és a demencia

Folyamatos viták vannak arról, hogy idős emberekben vajon önmagában a magasvérnyomás kezelése, vagy a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkentik-e a demencia kockázatát.

A kérdés megválaszolásához Dr. Jie Ding (National Institute of Aging, Bethesda, Maryland) és munkatársai hat hosszú idejű megfigyeléssel járó prospektív kohorsz vizsgálat adatait értékelték: az Age, Gene/Environment Susceptibility-Reykjavik Study, az Atherosclerosis Risk in Communities Study, a Framingham Heart Study, a Honolulu-Asia Aging Study, a Rotterdam Study és a 3-C study. A vizsgálatok összesen 31.900, 55 évesnél idősebb, nem demens beteg adatait tartalmazták, minden betegnek ismerték a kiindulási vérnyomásértékét, és 7-22 éven át követték őket. Analízisük eredményét az Alzheimer Szövetség nemzetközi konferenciáján (AAIC) ismertették, 2018. július 24.-én.

A hosszú betegkövetés során a hat vizsgálat 3728 résztvevőjénél alakult ki demencia és 1741 beteg lett Alzheimer-kóros a rendelkezésre álló diagnosztikai és egyéb orvosi adatok szerint. A szedett vérnyomáscsökkentők közül ötféle gyógyszer: angiotenzin-konvertáló enzim gátlók (ACEI), angiotenzin II receptor blokkolók (ARB), beta-blokkolók (BB), kalcium-csatorna blokkolók (CCB), és diuretikumok hatását értékelték több tényezős Cox-proporcionális kockázati analízissel. A betegeket magas kiindulási vérnyomás (szisztolés ≥140 Hgmm fölött, vagy diasztolés ≥90 Hgmm fölött), illetve normál kiindulási vérnyomás szerint osztották két csoportra – tekintet nélkül arra, hogy melyik gyógyszertípust szedték a felsoroltak közül, illetve arra, hogy a beteg hordozza-e az APOEԑ4 allélt.

A kiinduláskor magasvérnyomásban szenvedők közül a vérnyomáscsökkentőket szedő betegekben (a szedett vérnyomáscsökkentő hatásmechanizmusától függetlenül) lényegesen csökkent a bármely okból előállt demencia kockázata (HR:0,88, 95%CI 0,79-0,98) és csökkent az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata is (HR: 0,85, 95%CI 0,74-0,99) a vérnyomáscsökkentőket nem szedő, de magasvérnyomásban szenvedő idősekhez képest. Az APOEɛ4 hordozókban hasonlóképpen csökkent a demencia kockázata (HR: 0,77, 95%CI 0,64-0,93), ami leginkább az ACEI-knek (HR: 0,75, 95%CI 0,57-0,98), az ARB-knek (HR: 0,65, 95%CI 0,47-0,91), a BB-knek (HR: 0,74, 95%CI 0,58-0,95) és a diuretikumoknak (HR:0,75, 95%CI 0,59-0,94) köszönhető.

A kapott eredményekből azt a következtetést vonták le, hogy a vérnyomáscsökkentő kezelés csökkentheti a magasvérnyomásban szenvedő idős emberekben a demencia (és az Alzheimer-kór) kialakulásának kockázatát. A jótékony hatás többféle gyógyszer mellett is észlelhető, és a betegek kiindulási vérnyomás értékétől és az APOE-ԑ4 hordozástól függő mértékben jelenik meg.

Dr. Keith Fargo (az Alzheimer Szövetség tudományos programjának igazgatója) elmondta a Medscape Medical News-nak, hogy „a vizsgálat nagyon érdekes, különösen, ha a SPRINT MIND (Systolic Blood Pressure Intervention Trial – Memory and Cognition in Decreased Hypertension) vizsgálattal vetjük össze, melynek eredményei szintén elhangzottak az AAIC 2018 Kongresszuson (Abstract 27526).”. A SPRINT MIND vizsgálat eredményei szerint a szisztolés vérnyomás 120 Hgmm-re történő csökkentésével jelentősen mérsékelhető az enyhe fokú kognitív zavarok kockázata. A vizsgálatban 4678 beteget figyeltek átlagosan 3-26 éven keresztül, és azt tapasztalták, hogy a 120 Hgmm-re csökkentett szisztolés vérnyomás esetén az enyhe fokú kognitív zavarok 19%-kal csökkentek azokhoz képest, akiknél 140 Hgmm maradt a szisztolés vérnyomás. Szintén nagyon érdekesnek tartja, hogy a vérnyomáscsökkentés jótékony hatását nem csak a demencia, hanem az Alzheimer-kór kockázatának csökkentése tekintetében is észlelték. „Jó hír, hogy kezdődő Alzheimer-kórban először a magas vérnyomást kell rendezni.”  

Forrás:

1. Medscape Medical News > Conference News > AAIC 2018

2. Alzheimer’s Association International Conference (AAIC) 2018