hirdetés

XIX. századi technika segíthet Parkinson-kórban?

Az ismert neurológus, Jean-Martin Charcot a XIX. században fejlesztette ki azt a „vibrációs széket”, mellyel a Parkinson-kóros betegek tüneteit igyekezett csökkenteni. Charcot javulásról számolt be betegei esetében, az orvos azonban nem sokkal később meghalt, ezért azóta sem került sor terápiás módszerének alaposabb értékelésére.

hirdetés

Most viszont a Rush University Medical Center neurológusai megismételték Charcot próbálkozásait a vibrációs székkel annak tisztázására, hogy Charcot megállapításai kiállják-e a modern tudományos vizsgálatok próbáját.

Vizsgálatuk eredményei azt jelzik, hogy bár a vibrációs kezelés szignifikánsan enyhítette a betegek némely tüneteit, a kedvező hatás valószínűleg a placeboeffektusra vagy más nem specifikus tényezőre vezethető vissza, nem pedig a vibrációra. Megállapításaikat a Journal of Parkinson’s Disease című lap áprilisi számában hozták nyilvánosságra.

„Megkíséreltük modern berendezések segítségével reprodukálni Charcot protokollját a régmúlt megfigyelés megerősítésére vagy cáfolatára – magyarázza a vizsgálatot vezető kutató, Christopher G. Goetz, a Rush Egyetem Parkinson-betegséggel és mozgási zavarokkal foglalkozó központjának vezetője. – A kezelt és a kontrollcsoportban is hasonló mértékű javulást tapasztaltunk, ami arra utal, hogy egyéb tényezők befolyásolják a motoros funkciókat Parkinson-kórban.”

Charcot próbálkozásaihoz annak idején az nyújtotta a kiindulópontot, hogy a neurológus betegei arról számoltak be, hogy hosszú kocsi- vagy vonatutak kapcsán a Parkinson-kór kellemetlen vagy fájdalmas tünetei teljesen eltűnnek, és a kedvező hatás az utazás után meglehetősen hosszú ideig kitart. Ennek nyomán Charcot egy olyan széket tervezett és konstruált, mellyel utánozni tudta a kocsi vagy vonat okozta rázkódást.

Goetz és munkatársai 23 beteget vontak be vizsgálatukba, melyben véletlen besorolás alapján vibrációs székben kezelték betegeiket, illetve a betegek másik része ilyen kezelésben nem részesült. A kezelések alatt mindkét csoport betegei megnyugtató zenét, a természet hangjait hallgatták CD-ről. A vizsgálati csoport tagjai egy hónapon keresztül naponta részesültek terápiában.

A vibrációs kezelésen átesett betegek a négy héten át történt napi 30 perces terápiás ülések nyomán a motoros funkciók szignifikáns javulásáról számoltak be. Bár nem ilyen kifejezett mértékben, de a vibrációval nem kezelt betegek motoros funkcióit jelző pontszámok is szignifikáns javulást mutattak. Mindkét csoportban hasonló mértékben, szignifikánsan javult a depresszió, szorongás, általános fáradtságérzés és éjszakai alvás, és mindkét csoport tagjai hasonló mértékben voltak elégedettek a kezeléssel.

„Eredményeink megerősítik Charcot ama megfigyelését, hogy a krónikus vibrációs terápia javulást hoz a Parkinson-kór tüneteiben, e kedvező hatásról azonban nem sikerült bebizonyítanunk, hogy specifikusan a vibrációra lenne visszavezethető – mondja Goetz. – Adataink inkább arra utalnak, hogy a kényelmes fotelben végzett relaxáció okozta hanginger javította a motoros funkciókat. Emellett nem zárható ki, hogy pusztán a vizsgálatban való részvételből eredő placebohatásról van szó.”

„Miközben egyetértünk azzal, hogy eredményeink nem változtatják meg a terápiás mechanizmussal kapcsolatos tudományos vélekedést, mostani tapasztalataink nyomán a klinikusok legalább egy olyan berendezést javasolhatnak betegeiknek, mely biztonságos és objektív javulást eredményez a Parkinson-kór tüneteit jelző pontszámokban – zárja az ismertetést a kutatás vezetője.

Dr. S. I.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.