Zanubrutinib-obinutuzumab folliculáris lymphomában
Egy új olasz, Fázis II vizsgálat eredményei szerint folliculáris lymphomában az obinutuzumab kezelés mellé zanubrutinibet kétszeresére nő a progressziómentes túlélés (PFS).
A European Hematology Association (EHA) évenkénti találkozóján, 2022. júniusában Bécsben Dr. Pier Luigi Zinzani (University of Bologna, Italy) arról számolt be, hogy a kombinációs kezelés kapcsán 49%-kal csökkent a progresszió, vagy az elhalálozás kockázata az egyedüli obinutuzumab kezeléshez képest. Mivel a folliculáris lymphoma kiújult, vagy refrakter eseteiben már csak korlátozott kezelési lehetőségek állnak rendelkezésünkre, ez a kombináció új alternatívát jelenthet a betegek számára.
Dr. Zinzani és munkatársai 217 olyan Grade 1-3a kiújult, vagy a kezelésekre refrakter folliculáris lymphomában szenvedő beteget vettek be vizsgálatukba, akik előzőleg már legalább két, vagy több sorozat szisztémás (pl. anti-CD-20-antitesttel vagy alkilező szerrel történtő) kezelésben részesültek. A randomizáció után 145 beteg kombinált zanubrutinib-obinutuzumab kezelést, 72 beteg egyedüli obinutuzumab kezelést kapott. Az obinutuzumabot mindkét csoportban az első ciklusban az 1., a 8., és a 15. napon adták, a második-hatodik ciklusban az 1. napon, majd minden nyolcadik héten, összesen maximum 20 adagban. A zanubrutinibot napi kétszer 160 mg-os orális adagban adták, a progresszióig, vagy egy esetleges elviselhetetlen mellékhatás jelentkezéséig. A betegeket medián 12,5 hónapig követték. A résztvevők medián életkora 64 év volt, mindkét csoportban a betegek kb. fele az International Prognostic Index score szerint a magas kockázatú folliculáris lymphomás betegek közé tartozott.
Az összes válaszadási arány közel 70%-os volt a kombinációs csoportban, míg az egyedüli obinutuzumab kezelést kapók esetén ez csak 45,8%-os volt (P=0,0017). Kiemelendő, hogy a kombinációs kezelésben részesülő betegek medián PFS arány több mint kétszerese volt az egyedüli obinutuzumab kezelésben részesülők medián PFS-éhez képest: 27,4 hónap vs 11,2 hónap (HR: 0,51, P=0,004).
A kombinációs csoportban 37,2%-ban komplett választ láttak, míg az egyedüli obinutuzumab csoportban ez csak 19,4%-os volt (P=0,0083). A válasz legkevesebb 18 hónapig tartott a kombinációs csoportban 71%-ban, az monoterápiás csoportban 54,6%-ban. Azoknál az obinutuzumab csoportba került betegeknél, akik 12 hónapon belül nem válaszoltak a monoterápiás kezelésre, vagy a kezelés ellenére progrediáltak, lehetőség volt arra, hogy a kombinációs csoportba térjenek át („cross-over”): 29 iIyen beteg volt, közöttük végül 24%-os választ figyeltek meg. A teljes túlélés medián értékét még nem érték el, ezért csak 18 hónapos teljes túlélési „valószínűséget” tudtak megadni: a kombinált kezelési csoportban ez 85,4%-nak, a monoterápiás csoportban 72,6%-nak adódott.
10%-nál gyakrabban előforduló mellékhatások a következők voltak: thrombocytopenia 34,3%, neutropenia 27,3%, hasmenés 16,1%, fáradtság 14,0%, székrekedés 13,3%, köhögés 11,9%, pyrexia 11,2% és nehézlégzés 10,5%. Grade 3, vagy magasabb súlyos mellékhatás – érthetően – gyakrabban fordult elő a kombinációs kezelési csoportban: neutropenia 22,4% vs 19,7%, thrombocytopenia 14,0% vs 7%, pitvarfibrilláció 0,7% vs 0%, súlyos vérzés 1,4% vs 0%. A sürgős beavatkozást igénylő súlyos mellékhatások miatt kevesebb halálozás keletkezett a kombinált csoportban (5,6%), és több a monoterápiás csoportban ez 9,9%-os volt.
A zanubrutinib plusz obinutuzumab kombinációs kezeléshez „jelentős és tartós” válasz társult és a kezelés nem járt váratlan mellékhatásokkal.
Forrás:
Melville NA. Zanubrutinib-obinutuzumab doubles PFS in follicular lymphoma. Medscape Medical News > Conference News > EHA 2022. June 17, 2022. 06. 20.
European Hematology Association (EHA) 2022 Annual Meeting: Abstract S205. Presented June 11, 2022.