Zsírszövet és elhízás

Az utóbbi 5-10 évben robbanásszerűen szaporodtak a barna- és a fehér zsírszövettel kapcsolatos ismereteink.  Dr. Aaron M. Cypess, a National Institutes of Health (NIH) a New England Journal of Medicine-ben megjelent legújabb, a „Reassessing Human Adipose Tissue” című tanulmányában a zsírszövettel kapcsolatos legfontosabb félreértéseket kívánta tisztázni.

A zsírszövet számos sejttípusból áll, az adipocyták (zsírsejtek) – melyek barnák, fehérek, bézs-színűek és rózsaszínűek lehetnek – mellett immun-sejtek, fibroblastok, vérerek és idegsejtek is egyaránt megtalálhatóak benne. Olyan dinamikus szövet, melyben a zsírsejtek növekedhetnek, méretük csökkenhet, és amely befolyásolja az immun-rendszert és az inzulin-érzékenységet is.

A fehér zsírszövet fő működése a trigliceridek formájában történő energiatárolás. A barna zsírszövet a testhőmérséklet biztosításához glukózt és triglicerideket használ. A fehér zsírszöveti raktárakban lévő barna zsírsejteket „brite sejteknek”, vagy „bézs” sejteknek nevezik a rózsaszín zsírsejtek az egerek emlőszövetében találhatók.

A fehér zsírszövetet esetén gyakran megkülönböztetik a zsigeri- és a bőr alatti zsírszövetet, előbbinek negatív, utóbbinak közömbös vagy pozitív metabolikus hatásai vannak. Tömegük kétszeresre nőhet, majd visszatérhet az eredeti állapotba. A fehér adipocyták által termelt egyik hormon a leptin, melynek szintje éhezéskor alacsony, másik az adiponectin, amely szabályozza a glukóz- és a lipidmetabolizmust. A fehér zsírszövet nélkülözhetetlen a reprodukciós rendszer megfelelő működéséhez, hormonok kiválasztásához és a laktációhoz.

A barna zsírszövet a kihűléstől védi az újszülötteket, addig, amig az képes nem lesz reszketni 8és ily módon hőt termelni), felnőttekben a nyakon, a vállakon, a mellkas hátoldalán és a hason vannak lerakatai. A barna zsírszövet mennyisége nemek szerint változó, mennyisége az életkor- és a testtömeg index (BMI) növekedésével egyre csökken.  Az emberi szervezetben jóval több fehér zsír van, mint barna. Úgy látszik, hogy a barna zsír működése kedvező hatással van az anyagcserére, de részleteiben nem ismerjük ezt a folyamatot. Egérben egyaránt vannak fehér- és barna zsírraktárak, és némi barna zsír előfordul a fehér zsírszövetükben is. Emberben ez jóval bonyolultabb, ahol barna zsírsejteket látni, ott bizonyos arányban fehér zsírsejtek is vannak, tehát emberben nincs kizárólagos barna zsírszöveti sejteket tartalmazó zsírraktár.

Erősen vitatott, hogy a barna zsír átváltozhat-e fehér zsírrá, és fordítva (lehetséges-e a „transzdifferenciáció”)? A bézs zsírsejteket a fehér- és a barna közötti átmenetnek lehet tekinteni: néha fehérek, néha barnák. Ez a jelenség a tudományos közleményekben és a szakmai találkozókon is komolyan vitatott.

Életünk során új zsírsejtek keletkeznek. Ha a fehér adipocytákban túl sok triglicerid halmozódik fel, akkor jelentősen megnagyobbodnak, és hamarabb elpusztulnak. Hízás során a fehér sejtek zsírt vesznek fel, fogyáskor pedig megszabadulnak a fölöslegtől. Egy fehér zsírsejt átlagos élettartama 15 év, a barna sejtek élettartamát nem ismerjük.

A gének igen fontosak az obesitas kialakulásában, valószínűleg 50%-70%-ban befolyásolják azt. Természetesen ez gének százainak működését jelenti, jelenleg az obesitas összes fenotípus-változatának 20%-át lehet megmagyarázni az eddig ismert sokezer ismert lókusszal.

Az obesitas kialakulásában számos faktor vesz részt, genetikai tényezők befolyásolják, hogy egy adott személy milyen könnyen tárolja a triglicerideket, milyen könnyen szabadít fel zsírokat a zsírszövetekből és égeti el és milyen, az étvágyat, az inzulin rezisztenciát és a gyulladást szabályozó hormonokat termel. Ha tíz különböző személy azonos mennyiségű és minőségű ételt fogyaszt el, mindegyiküknél más lesz a hízás mértéke és az anyagcsere-komplikációk. Továbbá egyesek hamarabb jóllaknak, mások viszont csak jóval később telítődnek el.  

A túl sok zsírszövet krónikus gyulladáshoz vezet, ami inzulin rezisztenciát, magas vérnyomást, a máj zsíros elfajulását, és egyéb komplikációkat okoz. A barna zsírszövet hosszútávú aktiválása olyan metabolikus előnyökkel jár, mint pl. az inzulin-rezisztencia javulása, az alacsonyabb vércukorszint, a magasabb HDL („jó”) koleszterinszint, az azonban nem nem bizonyított, hogy ezzel párhuzamosan fogyással is járna.

Megpróbálták az obesitással összefüggő anyagcsere-betegségeket a barna zsírszövetet aktiválásával kezelni, közben figyelték, hogy csökken-e a gyulladás, javul-e a koleszterin-profil, és csökken-e a vérnyomás? A Rockefeller Egyetemen Prof. Dr. Paul Cohen kutatócsoportja egy igen nagy (n=52.487) megfigyeléses vizsgálatot végzett a Sloan Kettering kórház betegein (Becher). Megállapították, hogy a barna zsírral rendelkezők általában egészségesebbek, körükben kevesebb a magasvérnyomásos és egyéb kardiovaszkuláris megbetegedés. Ugyanakkor nem tudtak ok-okozati összefügést kimutatni, de azonos BMI érékeknél a több barna zsírral rendelkezők egészségesebbek voltak, mint a kevesebbel rendelkezők.

Forrás:

Cypess AM. Reassessing human adipose tissue. N Engl J Med 2022; 386:768-779.

Becher T, Palanisamy S, Kramer DJ, et al. Brown adipose tissue associated with cardiometabolic health. Nature Medicine. Jan 2021. 27:58-65.