A gasztroenterológia és a hepatológia nem csak a szisztémás autoimmun betegségek emésztőrendszeri érintettségével foglalkozik; számos olyan immunológiai eredetű kórképet ismerünk, amely elsődlegesen a gyomor-bél traktust, a hasnyálmirigyet vagy a májat érinti, és amelyekben gyak­ran szervspecifikus antitestek is kimutathatók. A közleményben a szerzők szervről szervre haladva foglalják össze a legfontosabb emésztőrendszeri autoimmun állapotok diagnosztikáját.

Az áttétek számára “fészket” készítő immunsejtek megcélzásával gátolható a hasnyálmirigyrák áttétjeinek kialakulása.

Akár megelőző, preventív hatása is lehet az új poliinozin-policitidilsav terápiának, amellyel hamarosan megkezdődhetnek a humán klinikai vizsgálatok.

A myasthenia gravis egy autoimmun betegség, mely az izomerő kóros csökkenésével jellemezhető. Kezelése egyelőre nem megoldott, a létező kezelések mellett vannak terápiarefrakter esetek, illetve a meglévő kezelé­seket azok mellékhatásai jelentősen korlátozzák. Az efgartigimod racionális alternatívát kínál a generalizált myasthenia gravis kezelésében.

Egy új vizsgálati módszer a DNS metilációs mintázataiból képes különbséget tenni a hasnyálmirigy rákos  és -gyulladásos megbetegedése között.

Egy kis elemszámú klinikai vizsgálatban a hasnyálmirigyrák gyógyításában alkalmazza az mRNS technológiát a BioNTech.

Egy amerikai kutatócsoport a rákos sejtek felébresztésének és az áttétek képződésének megakadályozásában kulcsszerepet játszó szignalizációs útvonalat írnak le.

Sebkezelő géllel kombinált CAR-T-sejtek bizonyultak hatásosnak nehezen eltávolítható tumorok reziduális sejtjeinek elölésében.

Egy fázis II. klinikai vizsgálat eredményei szerint 18 hónapos kezelést követően 84%-os túlélést eredményezett a vizsgálati bispecifikus antitest áttétes nyelőcsőrákban.

Az Astellas fázis III. SPOTLIGHT klinikai vizsgálatában a zolbetuximab teljesítette az elsődleges végpontot gyomorrák kezelésében.