Alzheimer-kór: téves navigáció
Már a demencia kezdetén sérülnek azok a speciális agysejtek, amelyek a tájékozódási képességhez szükségesek.
Sok Alzheimer-kóros beteg szenved már a betegség korai stádiumában tájékozódási zavaroktól. Ennek oka a tau-protein felhalmozódása az agy úgynevezett grid sejtjeiben, amelyek hálózata felelős a tájékozódásért, és a térben való céltudatos mozgásért. Amerikai kutatók egérkísérletekkel igazolták, hogy a káros tau-protein lerakódás ezeket a grid sejteket érinti, aminek következtében az általuk alkotott neurális hálózat nem képes betölteni természetes navigációs rendszerfeladatát.
A grid sejtek a térbeli tájékozódásban fontos szerepet játszó entorhinális kéreg speciális idegsejtjei, amelyek a hely (place) sejtekkel együtt egyfajta belső koordinátarendszert kialakítva lehetővé teszik, hogy folyamatosan érezzük térbeli helyzetünket és mozgásunk irányát. A „belső GPS” felfedezéséért három kutató orvosi-élettani Nobel-díjat kapott 2014-ben.
Karen Duff, a kutatócsoport vezetője, és kollégái olyan genetikailag módosított egerekkel dolgoztak, amelyeknél az entorhinális kéregben a humán tau-protein egy kórosan megváltozott formája termelődött. Az idős állatoknál az agy ezen régióinak sejtjeiben tau-protein lerakódások képződtek neurofibrómák formájában. Ez az Alzheimer-kór egy tipikus jellemzője. Harminc hónapos koruk után az egerek egyértelműen rosszabbul teljesítettek a térbeli orientációs teszteken, mint a hasonló korú, „normális” társaik. A neurofibrómák csak a stimulált grid sejtekben voltak kimutathatók, és vagy befolyásolták azok aktivitását, vagy teljesen elpusztították a sejteket. Az idegsejtek hálózatának kiegyensúlyozott összjátéka ettől úgy megzavarodott, hogy a térbeli memória és a tájékozódási teljesítmény erősen leromlott.
Gustavo Rodriguez (Columbia University Medical Center, New York) szerint azt még nem sikerült pontosan kideríteniük, hogy milyen arányban kell lenniük az egészséges grid sejteknek ahhoz, hogy a helyes tájékozódást biztosítani tudják. És még azt sem tudják, hogy a rendszer képes-e helyreállni a sérülés után. A cikkből azonban első ízben értesültünk a grid sejtek és az Alzheimer-kór közötti kapcsolatról, mondja a Nobel-díjas Edvard Moser (Kavli Institute for Systems Neuroscience, Torndheim). Az új ismeretek segíthetnek olyan kognitív teszteljárásokat kidolgozni, amivel a betegség már korai stádiumában diagnosztizálható. Elképzelhető, hogy az új terápiák segítségével a grid sejtek közötti felborult egyensúly helyreállítható, miáltal a betegség egyik tünetét enyhíteni lehetne.
Forrás: Wissenschaft aktuell
