Az egészséges életmód felére csökkenti a nők stroke kockázatát
Az egészséges életmód stroke csökkentő hatását elemző dán vizsgálatban a legkárosabbnak a dohányzás és az elhízás bizonyult, míg a csekély mértékű (napi egy adag) alkoholfogyasztás jótékony hatásúnak bizonyult.
A stroke okozza a legtöbb rokkantságot és igen magas halálozással jár, épp ezért a primer prevenciónak nagyon nagy jelentősége van. A kockázati faktorok közismertek: hipertónia, táplálkozás, alkoholfogyasztás, dohányzás, elhízás és a fizikai aktivitás hiánya – ezeket számos közlemény taglalja, viszont kevés olyan tanulmány foglalkozott azzal, hogy az alacsony kockázattal járó életmód hogyan befolyásolja a stroke kockázatát (Chiuve,Thang).
Svéd kutatók a Swedish Mammography Cohort-ból nyert információkat használták elemzésükhöz. Uppsala és Västmanland megyékben a 1914 és 1948 között született nők közül 1997-ben 39 227-en töltötték ki az egészségükre és életmódjukra vonatkozó 350 kérdésből álló kérdőívet, melyben szerepelt a végzettség, testsúly, testmagasság, dohányzás, fizikai aktivitás, aszpirinszedés, hipertónia, diabetes, alkoholfogyasztás (az italok fajtája és fogyasztásuk gyakorisága), táplálkozás, 60 év alatti szívinfarktusok előfordulása a családban,. Arról is nyilatkozniuk kellett, hogy naponta hány percet sétálnak vagy kerékpároznak, és az elmúlt egy évben hetente hány órát töltöttek fizikai aktivitással. A BMI-t szokásosan határozták meg (egészségesnek a 25 kg/m² alatti értéket tekintették. A táplálkozás minőségének megállapítása nem könnyű, 96 kérdéssel próbálták körüljárni, és a Recommended Food Score felső 50%-a alapján állapították meg annak egészséges vagy kevésbé egészséges voltát (Messerer, Kant).
A közlemény szerzői 6 csoportba osztották a vizsgálati személyeket aszerint, hogy életmódjuk alapján hány kockázati faktorral (0-5) rendelkeznek. Mind az öt kockázati faktort csökkentő, ideális életmódot kevesen folytattak mindössze 589-en tartoztak ide az összes értékelhető 31 696 személy közül., ők voltak egyben a legmagasabb iskolai végzettségűek és az ő családjaikban volt a legkevesebb a szívinfarktus. Kevesebb alkoholt fogyasztottak, többet mozogtak, alacsonyabb volt a BMI-jük, ritkább volt közöttük a diabeteses, a hipertóniás, és a pitvarfibrillációs.
Az átlagosan 10,4 évig tartó megfigyelési idő után (327 070 személy/év) 1 554 stroke esetet jegyeztek fel, melyek közül 1 155 agyi infarktus, 246 vérzéses stroke (157 agyvérzés, 89 subarachnoidális vérzés), és 153 pontosan nem meghatározott stroke volt. Minél több alacsony kockázati faktorral rendelkezett valaki (minél egészségesebben élt), annál jobban csökkent a cerebrális infarktusok és az összes stroke-ok száma. Az legalacsonyabb kockázatú csoportnál (a vizsgált népesség mindössze 1,9%-a) 62%-al kevesebb volt az agyi infarktusok és 54%-al kevesebb volt a bármely stroke kockázata azokhoz a nőkhöz képest, akik minden tényező szempontjából a nagy kockázatú csoportba tartoztak (a vizsgáltak 4,8%-a). (Ha a legtöbb kockázati faktor megléte esetén az ischémiás stroke relatív kockázatát 1-nek vesszük, akkor 1 alacsony kockázati faktornál 0,72, két alacsony kockázati faktornál 0,67, három alacsony kockázati faktornál 0,57, négy alacsony kockázati faktornál 0,54 és öt alacsony kockázati faktornál 0,38 a relatív kockázatcsökkenés. Ezek az értékek akkor sem változtak, ha a diabeteses és pitvarfibrilláló személyeket kivették a számításból, és nem volt összefüggés az előzetes hipertóniával sem.)
Az összes stroke előfordulást a fizikális aktivitás 9%-kal, a nem dohányzás pedig 17%-kal csökkentette. Legkárosabb a cigarettázás volt. Az alkoholnál J-alakú összefüggést láttak: 5-15 g (egy ital) napi fogyasztása enyhén csökkentette a stroke kockázatát. Megerősítették a jól ismert tényt, hogy a testtömeg-index növekedése növeli a stroke kockázatot.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
2. Neurology
3. Circulation
4. Archives of Internal Medicine
6. JAMA
