Menopauzális hőhullámok és az agy egészségi állapota
Egy amerikai tanulmány kapcsolatot mutatott ki a menopauza környékén jelentkező hőhullámok és az agy vaszkuláris érintettsége között.
- Figyelmeztető menopauzális tünetek
- Korai menopauza és szívproblémák
- Hormonmentes kezelés a menopauza tüneteinek enyhítésére
- Menopauzás hormonkezelés és az emlőrák kockázata a legfrissebb tanulmányok tükrében
- Kardiovaszkuláris rizikó és kognitív hanyatlás
- Nőkben jóval gyakoribb az Alzheimer kór
- A tartósan fennálló éjszakai izzadás kivizsgálása
- Hajhullás a posztmenopauzában
- Menopauzális hormonpótlás és arteriosclerosis
A University of Pittsburgh kutatói a Neurology folyóiratban megjelent tanulmányukban korrelációt mutattak ki a menopauza környéki hőhullámok gyakoriság, és a leggyakrabban jelentkező menopauzális vazomotoros tünetek (VMS, vasomotor symptoms), valamint a leukoaraiosis (WMHV, white matter hyperintensity volume), azaz az agy kisérbetegsége között. Az új eredmények egyrészt megkérdőjelezik azt a korábbi tézist, miszerint a vazomotoros tünetek a változó korban jóindulatúnak tekinthetők, és csak elhanyagolható klinikai jelentőséggel bírnak, valamint alátámasztják azon korábbi vizsgálatok eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy a menopauza fokozza a stroke, az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázatát.
A változó korú nők 70%-a tapasztal vazomotoros tüneteket, amelyek a nők egyharmadánál gyakoriak és/vagy súlyosak. Korábbi kutatási eredmények szerint ezek a tünetek a szív-érrendszeri egészség romlásával asszociálhatók. A pittsburghi kutatók ezért 226 posztmenopauzális korú nő (átlagéletkoruk 59 év) bevonásával a VMS-nek az agy állapotára gyakorolt hatásait vizsgálták. A vizsgált populációban senki sem részesült hormonterápiában, vérnyomásuk a normál tartományban volt, viszont a legtöbb vizsgált nőnél túlsúlyt (medián BMI=26,74) állapítottak meg. Minden résztvevőt 3 napig figyeltek meg: az első nap egy VMS tüneteket rögzítő készüléket kaptak, amely az élettani adataikat rögzítette, ezen felül egy csuklón hordható aktivitásmérőt is kellett viselniük, és egy elektronikus VMS betegnaplót vezetniük. A kutatók egy 24 órás időszakra vetítve értékelték a tünetek, elsősorban a hőhullámok gyakoriságát, valamint külön vizsgálták a nappali és éjjeli hőhullámok gyakoriságának alakulását. A kutatók ezen felül egyéb paramétereket is vizsgáltak (vércukorszint, inzulin, lipidek), valamint hat agyi régióra kiterjedő MRI-vizsgálatot is végeztek rajtuk. A betegeket életkor, rassz, iskolázottsági szint, BMI, dohányzási státusz, szisztolés vérnyomás, HDL-koleszterinszint és trigliceridszint alapján is rétegezték.
Az eredmények szerint a megfigyelt populációban a nők egy 24 órás időszak alatt átlagosan 5 hőhullámot éltek át, ebből hármat a nappali időszakban, kettőt pedig éjjel, álmukban. Az MRI képalkotó vizsgálatok szerint az agyban megfigyelhető leukoaraiosisos tünetek változatos elhelyezkedésűek voltak, és a kutatók szerint ezek helye a kiváltó okra volt jellemző. A gyakoribb VMS tünetek és a jelentősebb fokú leukoaraiosis között korrelációt figyeltek meg, ami az éjszakai hőhullámok esetében szorosabb asszociációt mutatott, mint a nappali hőhullámok esetében. Ennek oka egyelőre ismeretlen. A leggyakrabban viszont a vazomotoros tünetek a frontális lebeny leukoaraiosisos tüneteivel jártak együtt – ez az agyterület felelős az akaratlagos mozgás, a kifejező beszédkészség, valamint a tervszerű gondolkodás és szervezés funkcióiért. Az eredmények elsősorban azért fontosak, mert a kutatók szerint azt mutatják, hogy egyértelműen a frontális lebeny a leginkább érzékeny a kardiovaszkuláris kockázati tényezőkre.
Egy korábbi nézet szerint a hőhullámok kezelése érdekében az érintetteknek csak a normális életvitelt kell követniük, vagyis le kell szokniuk a dohányzásról, és kezelniük kell esetlegesen meglévő cukorbetegségüket és/vagy magas vérnyomásukat. Ha viszont a hőhullámok valóban ok-okozati kapcsolatban állnak a leukoaraiosis súlyosságával, akkor kezelésük igen fontos lenne. Már most vannak olyan vizsgálatok, amelyek eredményei szerint a hőhullámok gyógyszeres kezelése jótékony hatással van a memóriára, azt viszont egyikük sem vizsgálta, hogy ez a leukoaraiosisra is igaz-e.
Jelenleg az Egyesült Államokban két terápia engedélyezett a VMS kezelésére -a hormonterápia és a paroxetin, illetve vizsgálat alatt áll egy új gyógyszerosztály, a neurokinin-3 (NK3) receptor antagonisták csoportja. Sajnálatos módon az is igaz viszont, hogy a változó korú nőknek szánt készítmények piaca tekinthető jelenleg a gyógyszerpiac új „Vadnyugat”-ának: rengeteg olyan termék van forgalomban, amely mögül mindenféle tudományos koncepció, vizsgálat stb. hiányzik, ezért a nőknek különösen óvatosnak kell lenniük, amikor ilyen termékeket vásárolnak.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Common Menopausal Symptoms Tied to Impaired Brain Health
Menopausal Vasomotor Symptoms and White Matter Hyperintensities in Midlife Women