hirdetés
hirdetés

Orálisan szedhető készítmény előrehaladott prosztatarákban

A fázis III vizsgálati eredmények szerint a szájon át szedhető gonadotropin felszabadító hormon antagonista relugolix-szal 97%-os válaszarányt értek el.

hirdetés

A Myovant Sciences november 19-én hozta nyilvánosságra a fázis III HERO klinikai vizsgálat eredményeit, melyek szerint a napi 120 mg-os relugolix adagolásra az előrehaladott prosztatarákban szenvedő betegek 97%-a klinikai választ mutatott, ráadásul a vizsgálat az összes (hat) kitűzött másodlagos végpontot is teljesítette. Az orálisan szedhető gonadotropin felszabadító hormon (GnRH, gonadotropin-releasing hormone) antagonista kifejlesztése évek óta a gyógyszerkutatások egyik fontos célja, és a mostani eredmények annyira meggyőzőek, hogy 2020 második negyedévében a Myovant már gyógyszer-engedélyezési kérelmet nyújthat be először az Egyesült Államokban, majd Európában és Japánban is.

 A vizsgálati hatóanyagról (relugolix)

A relugolix (TAK-385) egy orálisan szedhető gonadotropin felszabadító hormon gátló, amely kompetitíven és reverzibilisen kötődik a hipofízis GnRH receptoraihoz, ezáltal gyorsan csökkentve a gonadotropinok – a luteinizáló hormon (LH) és a follikulus stimuláló hormon (FSH) – felszabadulását, és gátolva a here tesztoszterontermelését. A prosztatakarcinómáról ismert, hogy érzékeny az androgénekre, és reagál az androgénforrást kiiktató kezelésre. A GnRH-agonistáktól eltérően a GnRH-antagonisták a kezelés megkezdése után nem idéznek elő kiugrást az LH szintjében, ami a tesztoszteronszint hirtelen megemelkedésével illetve a tumor stimulációjával, valamint a tünetek lehetséges fellángolásával járna.

 A HERO klinikai vizsgálatról

A fázis III HERO klinikai vizsgálat (NCT03085095) egy randomizált, nyílt elrendezésű, párhuzamos csoportos, multicentrikus klinikai vizsgálat volt, melyben a napi 120 mg-os dózisban adagolt relugolix hatásosságát és biztonságosságát értékelték olyan előrehaladott androgénszenzitív prosztatarákban szenvedő férfiaknál, akiknél legalább egy éves (48 hetes) folyamatos androgéndeprivációs terápiára volt szükség. A vizsgálatba 1100 beteget vontak be, közülük 390-en áttétes, előrehaladott prosztatarákban szenvedtek, a vizsgálat egy szűrési, egy 48 hetes kezelési és egy utánkövetési időszakból állt. A vizsgálat elsődleges célja annak meghatározása volt, hogy az 1. napon 360 mg-os feltöltő dózis után 48 héten keresztül naponta egyszer adagolt 120 mg relugolix képes-e a betegek szérum tesztoszteron szintjét a gyógyszeres kasztráció utáni szint (≤ 50 ng/dl [1,7 nmol/l]) alá csökkenteni az 5-48 hét közötti időszakban. A vizsgálatban egy komparátor készítményt is alkalmaztak, az LHRH agonista leuprolid-acetátot, melyet a betegek három havonta bőr alá vagy izomba adott injekció formájában kaptak 22,5 mg-os dózisban. A relugolix sikeresen teljesítette az elsődleges végpontot, melyet 95%-os konfidencia intervallum mellett legalább 90%-os klinikai válaszarányban határoztak meg (95% CI: 94,9%-97,9%), mivel az eredmények szerint a betegek 96,7%-a reagált a készítményre, ami az 50 ng/dl gyógyszeres kasztrációs szintnél alacsonyabb tesztoszteronkoncentrációt eredményezett. A hat másodlagos végpont közül öt esetén a relugolix jobbnak bizonyult a leuprolid-acetátnál, köztük a gyors tesztoszteronszint-csökkentésben (a 4. és a 15. napon mérve), a prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjének gyors csökkentésében (a 15. napon mérve), valamint a follikulusz-stimuláló hormon szuppressziójában (a 24. héten mérve). Ezen felül a relugolix nem bizonyult rosszabbnak (non-inferiority) a leuprolid-acetátnál a 48 héten keresztül fenntartott tesztoszteron-szuppresszió tekintetében (96,7% ill. 88,8%). A farmakodinamikai adatok szerint a relugolix beadása után nem következett be hirtelen tesztoszteronszint-emelkedés és az átlagos tesztoszteronszint 90 nappal a kezelés abbahagyását követően visszaállt a normál szintre. A mellékhatások tekintetében nem mutatkozott nagy különbség a vizsgálati és a komparátor szer között: a kezelést a relugolix csoport betegeinek 3,5%-ánál, míg a leuprolid-acetát csoport 2,6%-ánál kellett abbahagyni. A leggyakoribb, a relugolix csoport betegeinek legalább 10%-ánál jelentkező mellékhatás a hőhullámok, a kimerültség, a székrekedés, a hasmenés és az ízületi fájdalmak voltak.

 Androgéndepriváció alkalmazása előrehaladott prosztatarákban

A férfiakban a prosztatarák az egyik leggyakrabban felismert rosszindulatú elváltozás. Az újonnan diagnosztizált esetek 75%-a a 65 év feletti korosztályból származik. Magyarországon az összes daganatos halálozás szempontjából a prosztatarák a nyolcadik, a férfi daganatos halálozás tekintetében a negyedik helyen áll. Az elváltozás gyakorisága a kor előrehaladtával arányosan növekszik, így a fejlett országokban a prosztatarák egészségügyi jelentősége az átlagéletkor növekedésével egyre nagyobbá válik. Jelenleg a fejlett országokban a férfiak malignus betegségei közül 15% a prosztatarák aránya, míg a fejlődő országokban ez 4%. Fontos megállapítás, hogy a prosztatarák gyakoriságában nagy különbségek vannak földrajzi régiók szerint.

A prosztatadaganat szövettanilag adenokarcinóma, mely a prosztata mirigyekből indul ki. Fő típusai a kis acinusú, nagy acinusú, kribriform és szolid trabekuláris. A prosztatarák kiindulási helye és a morfológiai megjelenés alapján két főcsoportba osztható: a perifériás duktusz- és acinus kiindulású karcinómák illetve a nagy duktuszokból kiinduló karcinóma. A daganatok döntő többsége az első csoporthoz tartozik, és a legtöbb, a gradinget, a staginget, a prognózist és a terápiát érintő tanulmány kizárólag ezekre vonatkozik. Meg kell azonban említeni, hogy ez a két fő tumor típus gyakran együtt fordulhat elő ugyanabban a prosztatában.

Fiziológiailag a prosztatasejtek androgéndependensek, azaz az androgén hormonok stimulálják növekedésüket, funkciójukat és proliferációjukat. A here termeli a tesztoszteront, az androgének 90–95%-át, a mellékvese pedig az androgének (androsztenedion, dihidroepiandroszteron, dihidroepiandroszteron-szulfát) 5–10%-át. A tesztoszteronszekréció a hipotalamusz –hipofízis – here tengely szabályozása alatt áll. A hipotalamusz az LH-RH hormonon keresztül serkenti a hipofízis elülső lebenyének LH- és FSH-termelését. Az LH hormon szabályozza a Leydig-sejtek tesztoszteronszekrécióját. A prosztata epitélsejten belül a tesztoszteront 5- α-reduktázt 5-α-dihidrotesztoszteronná (DHT) alakítja, melynek androgénszerű stimuláló hatása 10-szer erősebb, mint a tesztoszteroné. A keringő tesztoszteron és androgének együtt negatív visszacsatoláson keresztül szabályozzák a hipotalamusz LH-RH-szekrécióját. Ha a prosztata epitélsejtjeiben az androgénhatást csökkentjük, apoptózis (programozott sejthalál) alakul ki. Az androgénhatás csökkenését eredményező valamennyi terápiát androgén deprivációnak (ADT) nevezzük.

A tesztoszteront termelő herék eltávolítása az ADT-nek a legolcsóbb „gold standard” technikája, ám a végleges állapot kialakulása és a negatív pszichés hatás miatt ezt a beavatkozást sok beteg visszautasítja. A gyógyszeres kasztrációval egyenlő hatása van. Az ADT a T3, N0, M0; T1–4, N1–3, M0 vagy T1–4, N1–3, M1 stádiumokban indokolt, és csak adenokarcinóma szövettannál (kivéve a mucint termelő altípust) bizonyult eredményesnek. Végezhető T1–T2 stádiumban is, ha a betegnél más betegség miatt a radikális prosztatektómia nem végezhető el és a prosztatairradiációt nem vállalja. A hormonterápia célja a tesztoszteron kasztrációs szintre történő csökkentése és/vagy a dihidrotesztoszteron receptorhoz való kötődésének megakadályozása.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Myovant Sciences Announces 97% Response Rate in Positive Phase 3 HERO Study of Once-Daily, Oral Relugolix in Men with Advanced Prostate Cancer

A Study to Evaluate the Safety and Efficacy of Relugolix in Men With Advanced Prostate Cancer (HERO)

HERO: A Multinational Phase 3 Randomized, Open-label, Parallel Group Study to Evaluate the Safety and Efficacy of Relugolix in Men With Advanced Prostate Cancer

A prosztata daganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja (finanszírozási eljárásrend tervezet)

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.