A boncolások haszna

1969. július 20-án – két nappal azelőtt, hogy egy ember megtette első lépéseit a Holdon- a 27 éves, egyedülálló, ismert amerikai fehér politikai aktivistát, Mary Jo Kopechne-t halva találták egy tetejére fordult fekete, négyajtós Oldsmobil gépkocsiban a víz alatt a massachusettsi Cape Cod közelében lévő Chappaquiddick szigetre vezető híd mellett. Halálát (mely hatással volt a legnagyobb amerikai politikai dinasztiára, a Kennedyekre is) – még most 49 év után is – rejtély övezi.

Mary Jo Kopechne-t élve látták barátai egy 12 fős éjszakai tengerparti mulatságon. Mary még a mulatság vége előtt elhagyta a partit, és Edward Kennedy szenátor vitte haza kocsival egy Edgartownban (Massachusetts) lévő motelbe. Reggel egy halász fedezte fel a tetejére borult, elmerült autót, a hátsó ülésen egy halott nővel. Helyi tanúk, a helyi rendőrség, a barátok, a család, a hatóságok, a hivatalos vizsgálók, az esküdtszék, a jogászok, a bírák, a politikai szereplők, számos tényfeltáró újságíró, filmrendezők, sőt még a római katolikus papok is megkísérelték megérteni a történteket, megtalálni – vagy talán épp elfedni - az igazságot.

Dr. Donald Mills, a helyi hatósági orvos (nem patológus) az eseményt véletlen vízbefúlásos balesetnek minősítette. Boncolás nem történt, a halottat sürgősen egy másik államba vitték át, ahol eltemették. Az elhunyt maradványainak exhumálására irányuló későbbi kérelmeket pedig elutasították. Egy megfelelően végrehajtott boncolás számos zavaros kérdésre adhatott volna választ, pl. megválaszolhatta volna a következőket:

• Miss Kopechne már a kocsi vízbeesése előtt meghalt?
• Agyi sérülést szenvedett a kocsi vízbe csapódásakor?
• Eltört e a nyaka, amikor a felfordult kocsi a tó fenekének ütközött?
• A felfordult kocsiba szorult levegő elfogyott, és ezért fulladt meg? Mennyi ideig élhetett még a felfordult kocsiban?
• Vízbe fulladt?
• Honnan eredt a ruháján látható – a szemtanúk által látott - vér?
• Közösült-e nemrég valakivel, és ha igen, akkor kivel?
• Terhes volt-e?
• Mennyi volt a véralkohol szintje, a vizelet alkohol-szintje, milyen volt a gyomortartalma?

Harry Nelson cikket is írt a Los Angeles Times 1969. július 31.-i számába arról, hogy miért kell ilyen esetekben (ma is) boncolást végezni.  A boncolás elmaradása esetén ezek a kérdések, és persze számos más kérdés is megválaszolatlan marad, intrikákra és örökös gyanakvásra adva okot

Dr. Lundberg még 2016-ben, Antonin Scalia legfelsőbb bírósági ultrakonzervatív bíró hirtelen, azóta is feltáratlan halála után 11 pontban foglalta össze a halál utáni boncolás hasznát.

• A halál okának megállapítása
• A halál módjának meghatározása: gyilkosság, öngyilkosság, baleset, természetes, vagy nem meghatározható
• A halál előtti és a halál utáni adatok összehasonlítása
• Adatot szolgáltat a népességi statisztikához e
• Utal a népesség egészégi állapotára
• Értékeli az orvosi ellátás minőségét
• Oktatja az orvostanhallgatókat és orvosokat
• Új betegségeket és változásokat érzékel
• Értékeli a gyógyszeres, műtéti és prosztetikai terápiák hatásosságát
• Megnyugtatja a családtagokat
• Megvéd a hamis feltételezésektől és tényeket állít

A boncolások száma – erőszak nélküli esetekben - évről évre csökken az USA-ban. Hazánkban a halottak átlagosan 30%-a kerül boncolásra – intézményektől függően jelentős eltérésekkel: 2%-tól 80%-ig. 

Forrás:

1. Medscape Internal Medicine > George Lundberg: At Large at Medscape

2. The Christian Science Monitor

3. The New York Times