A COVID elleni természetes immunitás tartóssága
Egy új izraeli tanulmány azt mutatja, hogy a korábban SARS-CoV-2 fertőzésen átesett emberekben termelődő antitestek hosszú távon hatékonyabb védelmet nyújtanak, mint azok, amelyek a beoltottakban termelődnek.
Dr. Carmit Cohen (Ramat Gan-i Sheba Medical Center) és kollégái 2020. március 25. és 2020. november 25. között toboroztak résztvevőket, és 2021 áprilisában fejezték be az elemzést, ami azt jelenti, hogy az általuk vizsgált COVID-19-en átesett betegek a SARS-CoV-2 fertőzését az eredeti, alfa és néhányuknál azt ezt követően megjelenő béta törzs okozta, amit hangsúlyozottan kell figyelembe venni az eredmények értékelésekor.
A kutatók 130 COVID-19-ből felépült, de be nem oltott egyén antitest-indukálta immunválaszát elemezték 1 éven át. A másik vizsgált csoportot 402 olyan, életkor és testtömeg-index (BMI) szerint megegyező, személy alkotta, akik két adag Pfizer vakcinát kaptak, és nem fertőződtek meg a vírussal. Az ő követésük 8 hónapon át zajlott. Az oltás után egy hónappal az antitestek száma magasabb volt, mint a COVID-19-ből felépült betegek antitest száma a fertőzés után egy hónappal. Az antitestek mennyisége meredekebben csökkent a beoltott csoportban.
Az antitestek „teljesítményének” értékeléséhez a vizsgálók az aviditási indexet használták, ami az antitest működését az ellenanyag és a vírusantigén közötti kölcsönhatás erősségét jelzi. Azt találták, hogy az aviditási index magasabb volt a beoltott egyénekben, mint a betegségből felépültekben. Az index 6 hónapon át nem változott szignifikánsan a beoltott egyének esetén, míg a fertőzésből felépült betegeknél fokozatosan emelkedett, ami a szerzők szerint arra utal, hogy ők potenciálisan védettek lehetnek az újrafertőződéstől (ennek ellentmond számos tanulmány, ami a többször is megfertőződöttek nagy számáról szól - A szerk.).
Ezek az eredmények éles ellentétben állnak a Centers for Disease Control and Prevention 2021. október 29-i tanulmányával, amely megállapította, hogy a COVID-19 vakcinák a természetes immunitás ötszörösét biztosítják. A szervezet Morbidity and Mortality Weekly Report-jában közzétett eredmények arra utalnak, hogy a védőoltás nyomán legalább 6 hónapig magasabb, erősebb és egyenletesebb immunitás alakul ki, ezáltal jobban véd a COVID-19 miatti kórházi kezelések szükségességével szemben, mint a fertőzés önmagában.
Az elhízással kapcsolatos védelem
A cikk egy másik megállapítása, amely szöges ellentétben áll az eddigi tudományos érvekkel, az elhízással kapcsolatos. A cikk szerint a 30 kg/m2-nél magasabb BMI-vel rendelkezők körében a megfertőződés nyomán magasabb és tartósabb volt az antitest-teljesítmény. A szerzők szerint talán ez azért van így, mert az elhízottakban a betegség súlyosabb lefolyású és a fertőzésre adott kezdeti válaszreakciójuk is hevesebb, így hasonló tendenciájú csökkenés esetén is magasabb marad rt az immunválasz kinetikája magasabb marad a vizsgálat során. A szerzők is megerősítésre szorulónak ítélik ezen megállapításukat, hisz eddig nem cáfolt tény, hogy az elhízás súlyosabb betegségekre hajlamosít.
Az European Congress of Clinical Microbiology & Infectious Diseases (ECCMID 2022) áprilisi kongresszusan bemutatni szándékozott előadás előzetes adatainak kommentálására felkért dr. William Schaffner ( Vanderbilt University School of Medicine, Nashville, Tennessee) nem csak azt kritizálta, hogy az adatok a világjárvány korábbi szakaszát tükrözik, de azt is, hogy a beoltott csoport csak két adag vakcinát kapott; hisz a vizsgálat idején még nem vezették be az emlékeztető oltásokat, így az nem a jelenlegi helyzetet mutatja. „Így az eredmények elsősorban tudományos vagy történelmi jelentőségűek, de nem relevánsak a jelenlegi helyzet szempontjából." Szerinte "egyébként a korai vírus változatok által biztosított természetes immunitás erőssége és időtartama akár egy évig is szilárdnak mutatkozott ".
Cohen jelezte, hogy kutatásuk következő szakaszában a veleszületett és szerzett immunválaszokat vizsgálják az újabb Delta és Omicron variánsokkal szemben.
Forrás:
Based on early release of a study to be presented at the European Congress of Clinical Microbiology & Infectious Diseases (ECCMID 2022) in April.