A diéta szerepe a major depresszió kezelésében
A Deakin Egyetem most napvilágra került vizsgálata először szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy az étrend minőségének jelentősége lehet a major depresszió terápiájában.
A major depresszió világszerte az egyik leggyakoribb, és jelentős életminőség romlást okozó betegség, amely jelentős anyagi terhet ró az egészségügyi ellátó rendszerekre is. Korábbi kutatások egyértelmű összefüggést találtak a beteg étrendjének minősége és a depresszió kockázata között ami független az adott országtól, kultúrától vagy korcsoporttól függetlenül bebizonyosodott, hogy az egészséges étkezés csökkenti, míg az egészségtelen ételek fogyasztása fokozza a depresszió kockázatát. Ugyanakkor Food and Mood Centre igazgatója, Felice Jacka professor és munkatársainak véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatuk volt az első, mely közvetlenül azt elemezte, hogy az étkezés minőségének javításával ténylegesen kezelhető-e a klinikai depresszió.
A BMC Medicine című lapban most nyilvánosságra hozott vizsgálatukban major depresszív zavarban szenvedő betegeket randomizáltak két csoportba: az első csoport betegei három hónapon keresztül kizárólag támogató ellátásban részesültek (mely tudottan javítja a depressziós betegek állapotát), míg a másik csoport egy dietetikustól szakmai segítséget kapott ahhoz, hogy javítson étrendje minőségén. A tanácsadás célja a zöldségfélék, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonatermékek, halak, sovány húsok, olívaolaj és diófélék fogyasztásának növelése és az egészségtelen, és üres kalóriákat tartalmazó ételek: az édességek, finomított gabonafélék, fagyasztott ételek, gyorséttermi fogások, húskészítmények és cukrozott üdítőitalok bevitelének csökkentése volt.
Eredményeik szerint a diétás intervencióban részesült csoportban lényegesen nagyobb mértékben enyhültek a depresszív tünetek a 3 hónapos periódus alatt, mint abban a csoportban, ahol dietetikus nem vett részt a betegek kezelésében.
Az egészségesebb táplálkozásra "fogottak" csoportjában a vizsgálat végére a betegek egyharmadánál lehetett remissziót véleményezni a tünetek alapján, szemben a másik csoporttal, ahol csak 8 százalékban. Az eredmények nem magyarázhatók a fizikai aktivitás vagy a testsúly változásával, viszont szoros korrelációt mutatnak az étrendi módosítások mértékével. Azoknál mutatkozott a legjelentősebb javulás a depresszió tüneteiben, akik a legszigorúbban tartották magukat a dietetikus.
A mentális betegségek képviselik a funkciócsökkenés és rokkantság legfontosabb okát szerte a világon. Bár a betegek körülbelül felénél a jelenleg alkalmazott gyógyszeres kezelésekkel és pszichoterápiás módszerekkel tüneti javulás érhető el, sürgősen szükség van újfajta módszerekre a betegek állapotának javításában. Fontos megjegyezni, hogy a depresszió fokozhatja számos gyakori szomatikus betegség – például az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek – kockázatát, ugyanakkor az ok-okozati összefüggés ellenkező irányban is működik. Amennyiben sikerül a beteg állapotát megfelelő étrenddel javítani, ez kedvezően befolyásolhatja az említett egyéb betegségeket is.
Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy jó hatású lehet dietetikus bevonása is a mentális betegségben szenvedő ellátásába. Már korábbi széles körű állatkísérletes és humán kutatások is igazolták, hogy az étkezés minősége kulcsszerepet játszik a mentális és agyi betegségekben is.
