A dohányzás a cukorbetegeknek kétszeresen árt

A kardiovaszkuláris betegségek legveszélyesebb, akaratlagosan befolyásolható kockázati tényezője a dohányzás. Ahol ezt a kockázati tényezőt erélyesen, folyamatosan igyekeznek visszaszorítani, például az Egyesült Államokban, ott a 2005-ben tapasztalt 20,9%-ról egy évtized alatt 17,8%-ra sikerült csökkenteni a dohányosok arányát.

A hazai statisztika riasztó. Néhány éve nálunk a férfiak 38%-a és a nők 25%-a szívott cigarettát, a szakemberek szerint az utóbbi szám növekedőben van. Ez azért tragikus, mert a korai halálozás 29%-a a dohányzás következménye, a tüdőrák minden harmadik esete (34%) ezzel függ össze.

A dohányzással kapcsolatban An Pan és munkacsoportja a Circulation legújabb számában további megdöbbentő adatokat közölt. A cukorbetegség és a dohányzás összefüggéséről legutóbb 2011-ben jelent meg metaanalízis, de az új tanulmány kétszerte annyi cikket dolgozott fel és tízszer olyan sok cukorbeteg adataival számolt. A kutatók a MEDLINE és az EMBASE angol nyelvű cikkeit tekintették át 2015 májusáig. Értékelésük 48 tanulmányon alapul. Az esetszám 1 132 700, a halálesetek száma 109 966 volt.

A prospektív kohorszvizsgálatban az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők és az aktív dohányzók mortalitását számolták ki, valamint azt, hogy a halálozás hogyan változott azoknak a csoportjában, akiknek sikerült a dohányzást abbahagyniuk. A cukorbeteg dohányosok összhalálozása 55%-kal volt nagyobb, a halálozás korrigált relatív kockázata 1,55-nak adódott. A kardiovaszkuláris halálozás növekedése 49%-osnak bizonyult (relatív kockázat: 1,49 (13 vizsgálat, 37 550 résztvevő és 3163 haláleset alapján).

A dohányzó cukorbetegek kardiovaszkuláris megbetegedési kockázata 44%-kal növekedett (relatív kockázat: 1,44, 16 tanulmány alapján). A coronaria-betegség kockázata (21 tanulmány) 51%-kal, az agyi katasztrófáé (15 tanulmány) 54%-kal, a szívelégtelenségé (4 tanulmány) 43%-kal és a perifériás érbetegségé (3 tanulmány) több mint 100%-kal (relatív kockázat: 2,15) volt nagyobb a dohányzó cukorbetegek között.

A dolgozat szerzői hangsúlyozzák, hogy a feldolgozott vizsgálatokban alkalmazott módszerek és populációk különbözőek voltak, ami megnehezítette a metaanalízist. Az is torzíthatta az eredményt, hogy kizárólag az angol nyelvű cikkeket értékelték. Az 1-es típusú diabéteszben szenvedők olyan kis arányban szerepeltek a vizsgálatokban, hogy őket külön nem is elemezték, és az ázsiai népességre az adatok nem érvényesek.

Összefoglalásul a szerzők emlékeztetnek arra, hogy a nemzetközi statisztikák szerint az aktív dohányzás világszerte az összhalálozás 14,5%-áért felelős a férfiak és 3,3%-áért a nők esetében. Ez évente átlagosan 438 000 halálesetet jelent.

A dohányzás abbahagyása a kockázatot jelentősen csökkenti. A soha nem dohányzókhoz képest a korábbi dohányosok az összhalálozás tekintetében csak 19%-kal vannak rosszabb helyzetben, kardiovaszkuláris mortalitásuk csak 15%-kal nagyobb, koszorúér-kockázatuk 14%-kal marad nagyobb, kardiovaszkuláris kockázatuk 9%-kal haladja meg a nemdohányzókét. Az agyi katasztrófát illetően a dohányzást abbahagyók relatív kockázata (1,04) nem különbözik lényegesen a nem dohányzókétól.

Sajnos a dohányzók ritkán, átlagosan csak 20%-ban képesek lemondani erről a szenvedélyről. Sokan attól tartanak, hogy a leszokást követően hízni fognak vagy a glikémiás kontrolljuk felborul, de a tudományos vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy dohányzásról leszokás, kiváltképp a cukorbetegek esetében, életmentő.