A dohányzásról való leszokás és a Parkinson-kór
Már évtizedekkel ezelőtt megfigyelték, hogy a dohányzók között kevesebb a Parkinson-kóros beteg, a dohányzásról való könnyed leszokás pedig akár a betegség korai jele is lehet.
Évtizedekkel ezelőtt már megfigyelték, hogy dohányosoknál mintegy fele a Parkinson-kór (PD) kialakulásának kockázata mint a nem dohányzókban (Checkoway). Tudjuk, hogy a Parkinson-kórban szenvedők agyában kevesebb a nikotin-receptor, ezért sokkal könnyebben abba tudják hagyni a dohányzást. Az is ismert, hogy a kockázta a füstöléssel eltöltött évek számával párhuzamosan csökken, de a naponta elszívott cigaretták száma nem befolyásolja.
Egy, a Neurology-ban 2014. szeptember 12.-én online megjelent közlemény szerint azoknál, akik első próbálkozásra, viszonylag könnyen abba tudják hagyni a dohányzást, szignifikánsan magasabb a Parkinson-kór megjelenésének valószínűsége, mint azokban, akiknek komoly erőfeszítésükbe kerül a leszokás. Az első szerző, Dr. Beate Ritz (University of California, Los Angeles) a Medscape Medical News-nak elmondta, hogy a PD betegségben szenvedők agyában lévő relatíve kevés nikotin-receptor egyben a PD betegség korai, prodromális jelének számít. „Ma úgy gondoljuk, hogy a PD nem a rigiditással, a mozgások lelassulásával, reszketéssel és elesésekkel kezdődő motoros betegség, hanem tudjuk, hogy kialakulása évtizedekkel a motoros tünetek megjelenése előtt elindul.” A PD számos, nem motoros tünettel is jár: székrekedés, szexuális diszfunkció, szív és vérnyomás-problémák, depresszió, felfogásbeli zavarok, alvászavarok, a szaglás elvesztése. A dohányzásról való könnyed leszokás is a Parkinson-kór egyik premotoros jele lehet.
Dr. Ritz és mtsai a dániai nyilvántartások 1996 és 2009 közötti időszakából származó 1808 Parkinson-kóros beteg dohányzási szokásait hasonlítottak összes 1876 egészséges egyén adataival. Rákérdeztek életkorukra, dohányzási szokásaikra, a naponta elszívott cigaretták számára és amennyiben abbahagyták a dohányzást, annak időpontjára. „Valaha dohányzott” („ever smoked”) kategóriába sorolták azokat is, akik hetente mindössze 1 cigarettát szívtak el, de legalább 6 hónapon keresztül. A „valaha dohányzottaktól” megkérdezték, hogy leszokásuk során alkalmaztak-e, és ha igen, akkor milyen nikotin-pótlást (rágógumi, tabletták, nikotin-tapaszok, orrspray-k, inhalációk, stb.). A leszokás nehézségét a következő kategóriák valamelyikébe kellett sorolni: „extrémen nehéz volt, többször is nekifogtam sikertelenül”, vagy „kemény dolog, de elsőre sikerült”, vagy „közepesen nehéz volt, némi időt vett igénybe, de nem volt egy nagy durranás”, vagy „figyelemre méltóan könnyen ment”, vagy „egyéb”.
A Parkinson-kór első vezető tünete átlagosan 61,5 éves korban (standard deviáció 9,7 év) jelent meg. A megbetegedettek rendszerint kevesebb kávét és alkoholt fogyasztottak, és gyakrabban említették a PD családi előfordulását (Odds arány: 2,83, 95%CI 2,16-3,72). A dohányzóknál (akár a „valaha dohányzottakat” is beleértve) ritkábban keletkezett PD: 31%-al kisebb volt a PD kockázata azoknál, akiknél a dohányzásról való leszokás „extrémen nehéz” volt azokhoz képest, akiknél „könnyen ment” a leszokás. A Parkinsonos betegek könnyen hagyták abba a dohányzást, míg a kontrolloknak ez sokkal nehezebb volt, mivel a fennálló nikotin-válasz miatt erősen vágytak a nikotinra. Az eredmények talán hozzásegíthetnek a PD ellen védő anyagok kutatásához, valamint a PD biológiájának mélyebb megértéséhez. „Tudjuk, hogy a nikotin véd, de rossz vágányon haladunk, ha dollármilliókat költünk nikotin-kutatásra, ami nem vezet sehová”.
A nikotin valóban csökkenti a PD kockázatát, viszont súlyosan károsítja egészségünket, ezért senkinek sem javasolják a közlemény kommentálói Dr. Linda Hershey (University of Oklahoma Health Sciences Center, Oklahoma City) és Dr. Perlmutter (Washington University, St. Louis, Missouri).
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
2. American Journal of Epidemiology
3. Neurology
4. Neurology
