A fiatalkori ivászat kockázata
A fiatalkori rendszeres alkoholizálás és rohamivás növeli a felnőttkori májkárosodás kockázatát.
Egy modern svédországi vizsgálat szerint azok a serdülőkorból a felnőttkorba lépő 18-20 éves férfiak, akik rendszeresen fogyasztanak alkoholos italokat, évtizedekkel később gyakrabban szenvednek súlyos májbetegségekben, mint nem ivó kortársaik.
Számos klinikai adat szól amellett, hogy az akut és a krónikus májkárosodásokért leginkább az alkoholizálás tehető felelőssé. A helyzetet a vírusos fertőzések (elsősorban a hepatitisz C) tovább rontják. Az 1990-es években egy kb. 7000 felnőttet magában foglaló észak-olaszországi vizsgálatban kimutatták, hogy a napi 30 gramm tiszta alkohol elfogyasztása az a küszöbérték, amelynél nagyobb mennyiségű napi alkoholbevitel esetén növekszik a májcirrózis és a nem cirrótikus májkárosodások kockázata is. Az ezt követő vizsgálatok is azt igazolták, hogy férfiakban a napi 30 gramm, nőkben a napi 20 gramm alkohol növeli a májkárosodás kockázatát. Arra is fény derült, hogy különböző alkoholos italok egymás után történő (kevert) fogyasztása és az étkezés hiányában elfogyasztott alkohol a májkárosodás magasabb kockázatával jár. A WHO 2014-es adatai szerint az alkoholfogyasztás következtében évente 3,3 millió ember hal meg a Földön, az alkoholos májcirrózis pedig évente 493.300 ember haláláért felelős.
Svéd kutatóknak a Journal of Hepatology-ban (Hannes Hagström, Hemmingsson T, Discacciati A, et al. Alcohol consumption in late adolescence is associated with an increased risk of severe livel disease later in life. Journal of Hepatology 2018;68(3):505-510. Published online January 22, 2018.) megjelent tanulmányában az 1969-70-ben katonai szolgálatba lépő 18-20 éves fiatal férfiakat követték átlagosan 37,8 évig. A vizsgált férfiak kb. 6%-a egyáltalán nem ivott alkoholt, viszont 5%-uk napi 60 grammnál is többet fogyasztott. A csaknem négy évtizedes követés során 2661 férfinél alakult ki alkoholabúzus, és ezek közül durván minden tizediknél (összesen 383 főnél) súlyos májkárosodás jelentkezett, mely 208 férfi halálát okozta. Ráadásul 386 férfinél vírusos hepatitisz színezte a képet, a hepatitisz vírussal fertőzöttek közül minden negyedik férfinél súlyos májbetegség alakult ki. A fiatalkorban naponta elfogyasztott minden gramm alkohol 2%-kal emeli a súlyos májkárosodás későbbi kialakulásának kockázatát – ez az összefüggés még azután is igaz volt, hogy a kutatók figyelembe vettek olyan kockázati faktorokat, mint az obezitás, a dohányzás, a kardiovaszkuláris betegségek. A kockázat növekedése a nagyivóknál volt a legkifejezettebb. Az absztinensekhez képest kétszeresére nőtt a májbetegségek kockázata azoknál a fiataloknál, akik naponta 31-40 gramm alkoholt fogyasztottak, a napi 51-60 gramm alkoholt fogyasztóknál viszont a kockázat már a négyszeresére növekedett az absztinensekhez képest.
A kutatók megjegyzik, hogy nem ismerjük pontosan azt az alkoholmennyiséget, mely már májkárosodást okoz, és azt sem ismerjük, hogy milyen egyéb faktorok játszottak közre a májkárosodásban. Nem tudjuk, hogy milyen típusú szeszesitalt fogyasztottak, és hogy milyen gyakran került sor féktelen vedelésre, rohamivásra (binge drinking).
Az Amerikai Egyesült Államokban a National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism nevű szervezet egy standard egység italnak nevezi a 14 gramm alkoholt tartalmazó italféleségeket. Ennyit tartalmaz egy doboz sör (kb. 330 ml), egy pohár bor (kb. 150 ml), vagy egy (kb. 43 ml) rövidital.
1969-70-től napjainkig jelentősen megváltoztak az ivási szokások, és különösen a fiatalok körében egyre gyakoribbak a rohamivások. Az alkoholos májcirrózisok száma és halálozása Dél-Európában mostanában csökkent, de Észak-Európában, (különösen a skandináv országokban) és az Egyesült Királyságban a nagy vedelések miatt viszont növekedett. Az alkoholizálásnak a májkárosodáson kívül egyéb következményei is vannak: pl. az alkoholizálás mellett megemelkedik a drogfogyasztás, és kb. 3,5-szörösére nő a fiatal férfiak szerencsétlenség miatt bekövetkező halálozása is.
