Alkoholfogyasztás és rákkockázat

Az alkohollal összefüggő halálozás a nőknél leginkább emlőrákban, férfiaknál  nyelőcsőrákban csúcsosodik ki. Európában magasabb az alkoholfogyasztás, mint az USA-ban: a férfiak rákbetegségeinek 10%-a, a nők rákbetegségeinek mintegy 3%-a az alkoholizálással hozható összefüggésbe.

Egy legújabb, 2015. augusztus 18.-án megjelent tanulmányban 150 000 egészségügyi dolgozót (88 084 nő, 47 881 férfi) követtek az USA-ban éveken keresztül. Enyhe alkohol-fogyasztásnak a napi 15 g, mérsékelt fogyasztásnak a napi 30 g alatti mennyiséget tekintették. A 3 144 853 személy/év megfigyelés után nőknél 19 269, férfiaknál 7 571 rákos megbetegedést észleltek (a kezdeti prosztatarákot nem vették számításba). A nem ivókhoz képest a nőknél a rák relatív kockázata az enyhén alkoholizálóknál 1,02 (95%CI 0,98-1,06), a mérsékelt ivóknál 1,04 (95%CI 1,00-1,09) volt. Viszont az emlőrák kockázatot már az enyhe alkoholfogyasztás is emelte: RR 1,13 (95%CI 1,06-1,20). A napi 30 gramm alkoholnál többet fogyasztók esetén az absztinensekhez képesti rákkockázat növekedés akkora volt, mint a dohányzóknál tapasztalt emelkedés a nem dohányzókéhoz képest. Ugyanakkor nem dohányzó férfiakban az enyhe vagy mérsékelt alkoholfogyasztás nem emelte észrevehetően a rák kialakulásának kockázatát.

2015. szeptemberében a Lancetben jelent meg egy átfogó közlemény az alkohol hatásairól (Smyth). A PURE vizsgálat részeként 12 különböző országban élő 114 970 nem szívbeteg, nem stroke-os, nem daganatos személy adatainak feldolgozásakor azt találták, hogy a nagyfokú alkoholfogyasztás 31-54%-kal emelheti a halálozás kockázatát, és az ilyen veszélyes mennyiségű abúzus a legkisebb jövedelmű országokban fordul elő leginkább. Ugyanakkor az alkohol és az egészség összefüggése igen komplex kérdés, hiszen számos kedvezőtlen hatása mellett némi kedvező hatása is van, ezért Dr. Andrew Smyth (Population Health Research Institute, McMaster University, Hamilton, Ontario, Kanada) vezetésével megkísérelték összességében áttekinteni a kérdést. A vizsgálatba vont személyek 11%-a magas, 21%-a közepes, 43%-a mérsékelt és 25%-a alacsony jövedelmű országokból került ki. Az elfogyasztott alkoholmennyiséget az önbevallásos kérdőíven kategóriákba sorolták a teljes absztinenciától a súlyos alkoholfogyasztásig terjedően.

A 36 030 (31%) jelenleg is alkoholizáló személy 72%-a keveset ivott, körükben a 4 követési év során 24%-kal (HR: 0,76, 95%CI 0,63-0,93) csökkent a szívrohamok száma, de 51%-kal emelkedett a különféle daganatok (fej-nyak, nyelőcső, gyomor, kolorektális, máj, emlő, petefészek daganatok) (HR: 1,51, 95%CI 1,22-1,89) és 29%-kal növekedett a balesetek száma (HR:1,29, 95%CI 1,04-1,61). Közben viszont nem csökkent sem a halálozás sem a stroke-ok száma

Kétségtelen, hogy kevesebb kardiovaszkuláris esemény történt a borivók körében, és a szívrohamok kockázata szignifikánsan csökkent a nem ivókhoz képest (HR: 0,55, 95%CI 0,39-0,77), ugyanakkor viszont 38%-kal magasabb volt a rák kockázata a borivók (HR: 1,38, 95%CI 1,05-1,81), 69%-kal magasabb az égetett szeszes italokat fogyasztók (HR: 1,69, 95%CI 1,26-2,26), és 20%-kal magasabb a sörivók körében (HR: 1,20, 95%CI 0,91-1,57) az absztinensekhez viszonyítva. Régóta ismert, hogy a mérsékelt alkohol – különösen a minőségi vörösbor- fogyasztása esetén a szívrohamok száma csökken, azonban ezt a kedvező hatást jóval felülírják a kedvezőtlenek. A nagyivóknál (nőknél 14-nél több, férfiaknál 21-nél több heti ital) 31%-kal (HR: 1,31, 95%CI 1,04-1,66), a súlyos epizódikus italozóknál (egy alkalommal legalább 5 ital többször is egy hónapban) 54%-kal (HR: 1,54, 95%CI 1,27-1,87), növekszik a halálozás és 71 %-kal a balesetek kockázata (HR: 1,71, 95%CI 1,14-2,56).

A jómódú országokban a vizsgált személyek háromnegyede fogyaszt rendszeresen valamennyi alkoholt, míg a szegény országokban csak a vizsgált személyek egynyolcada, viszont közöttük több a komolyan alkoholizáló. A jómódú országokban az alkohol és az egészség összefüggésének negatív nettó hozama van a nem ivókhoz képest (HR: 0,84, 95%CI 0,77-0,92), az alacsony jövedelmű országokban viszont nincs jelentős befolyással az összetett értékre (HR: 1,07, 95%CI 0,95-1,21).

Szerkesztőségi közleményükben Connor (Herston, Ausztrália) és Hall (London, UK) megállapítják, hogy a világszerte előforduló különböző betegségek kb. 4%-áért az alkohol okolható. A súlyos epizódikus rohamivászat („binge drinking”, magyarul kb. hullarészegre való ivászat), valamint a rendszeres nagymennyiségű ivás komplex módon vesz részt ebben. Az előző esetben nő a balesetek száma, de a kardiovaszkuláris események száma is, a rák-kockázat növekedése már mérsékelt alkoholizálásnál is jelentkezik, és csak a kismennyiségű alkohol csökkenti a kardiovaszkuláris halálozást. Megjegyzik, hogy leginkább a közepes és alacsony jövedelmű országokban kell alkohol-ellenes propagandát folytatni, vagy pl. emelni az alkoholok árait, csökkenteni a hozzáférés lehetőségeit (különösen fiataloknál), és gátolni a szeszipar rendszeres ivászatra buzdító reklámjait.   

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:  

1. Medscape Medical News > Oncology

2. Medscape Medical News > Oncology

3. BJM

4. Lancet

5. Lancet