A glükarpidáz vesehelyreállító szerepe

Shruti Gupta (Brigham and Women's Hospital, Boston) és a Blood című folyóiratban online közzétett multicentrikus kohorszvizsgálatukban 708, metotrexát-asszociált akut vesekárosodásban szenvedő felnőttet követtek az Egyesült Államok 28 rákközpontjában. Az elemzéshez egy szekvenciális célvizsgálati emulációs keretet használtak, hogy összehasonlítsák a metotrexát beadását követő 4 napon belül glükarpidázt kapó 209 beteg és az enzimet nem kapó 499 beteg kimenetelét.

Az elsődleges végpont a kórházi elbocsátáskor a veseműködés helyreállása volt, amelyet a szérumkreatinin <1,5-szeres kiindulási értékkel rendelkező, dialízisfüggőség nélküli túlélésként definiáltak. A másodlagos végpontok közé tartozott a vese helyreállásáig eltelt idő, a neutropenia és a transaminitis a 7. napon, valamint a halálozásig eltelt idő.

A glükarpidáz kezelése elősegítette a metotrexát okozta akut vesekárosodásban szenvedő betegekben a vese gyógyulását és lerövidíti a gyógyulási időt. Az enzim a kezelt betegekben a ≥ 2. fokozatú neutropenia és a transaminitis kockázatát is felére csökkentette a glükarpidázkezelést nem kapott betegekéhez képest.

A glükarpidáz alkalmazása 2,70 (95% CI, 1,69-4,31) korrigált esélyhányadossal [aOR] és 1,88 (95% CI, 1,18-3,33) korrigált kockázati aránnyal [aHR] járt együtt a vese helyreállásáig eltelt idő tekintetében. A glükarpidázzal történő kezelés csökkentette a 7. napon a ≥ 2. fokú neutropenia (aOR, 0,50; 95% CI, 0,28-0,91) és a ≥ 2. fokú transaminitis (aOR, 0,31; 95% CI, 0,13-0,77) kockázatát.

A nők vesekárosodásának javulása nagyobb mértékű volt a glükarpidáz kezelés hatására, mint a férfi betegeké (P = 0,02 az interakcióra). A glükarpidázzal kezelt és a glükarpidázzal nem kezelt betegek között nem volt szignifikáns különbség a halálozásig eltelt időben (aHR, 0,76; 95% CI, 0,49-1,18).

„Ezek az adatok arra utalnak, hogy a glükarpidáz javíthatja mind a vese, mind a vesén kívüli kimeneteleket a metotrexát okozta akut vesekárosodásban szenvedő betegekben” - írták a tanulmány szerzői.

A szerzők szerint a maradék zavaró hatás nem zárható ki a több változóra történő kiigazítás ellenére sem. Bár a glükarpidázzal kezelt betegeknél a legtöbb kiindulási jellemző hasonló eloszlású volt, a betegség súlyossága azonban nagyobb mértékű volt, így több volt a társbetegség, az egyidejűleg alkalmazott nefrotoxikus gyógyszer, magasabb volt a24 órás metotrexát-szint és súlyosabb az akut vesekárosodás. Ez a vizsgálat nagy, amerikai székhelyű akadémiai központokban kezelt betegekre korlátozódott, ami potenciálisan befolyásolja az általánosíthatóságot kisebb kórházakra vagy olyan országokra, ahol a glükarpidáz nem áll rendelkezésre.

A tanulmányt a BTG International finanszírozta.

Forrás:

Shruti Gupta S, Kaunfer SA, Chen KA: Glucarpidase for Treatment of High-Dose Methotrexate Toxicity Blood online 8 January 2025,