A görög gazdasági krízisben megnőtt a szívinfarktusok és a pitvarfibrillációk száma

Az Európai Kardiológus Társaság 2014. májusi „Szívelégtelenség 2014” kongresszusán Athénban az egyik előadás a görög gazdasági krízis egészségügyi hatásait taglalta. A 2008-ban kezdődő világgazdasági válság erősen megrázta Görögországot, és kihatással volt a görögök kardiovaszkuláris állapotára is. A munkanélküliség fokozatosan emelkedett, és a helyzet máig is alig javult. A kedvezőtlen hatások leginkább a nőket, valamint az egészségbiztosítással nem rendelkező férfiakat sújtották (Görögországban kevert, privát és állami biztosítás van, ami általában a foglalkoztatáshoz kötődik).

A kutatók a kórházi felvételek alapján összehasonlították a 2003 és 2007 közötti éveket („krízis előtti évek”) és a gazdasági válság 2008 és 2012 közötti éveit („krízis évek”). A szívinfarktusok és a pitvarfibrillációk miatti kórházi felvételek száma 2008-at követően meredeken emelkedett. „A 45 évnél fiatalabb nők alcsoportjában szignifikánsan emelkedett az akut szívizom infarktusok aránya. Véleményünk szerint a munkanélküliség és a rosszabb életkörülmények miatti stressz olyan erős volt, hogy ellensúlyozta az ivarérett korban lévő nőkben a szívrohamok ellen védő keringő ösztrogének kedvező hatásait” – nyilatkozta Dr. Dimitra Papadimitriou (Elpis General Hospital, Athén) a heartwire-nek.

Mivel a gazdasági válság miatt egyre kevesebb ember tudta fizetni a betegbiztosítási járulékokat, egyre több beteg került biztosítás nélkül akut szívinfarktussal sürgősségi ellátásra. Ráadásul a kettő szorosan összefügg: a szociális biztosítás nélküli betegek egyre nagyobb számban betegednek meg, így egyre több a kórházakban a biztosítás nélküli beteg.

Dr. Alexio Samentzas (Elpis General Hospital, Athén), a másik szerző szerint egyre kiterjedtebb irodalom foglalkozik a természeti csapások, háborúk, és nem kevésbé a rossz gazdasági körülmények által kiváltott stressz okozta kardiovaszkuláris betegségek, leginkább a szívinfarktus összefüggéseivel. A jelen feldolgozás egyértelműen rávilágít az egyre csökkenő jövedelem, a munkanélküliség, a romló önbecsülés káros hatásaira. Egy athéni általános kórház kardiológiai osztályára felvett betegek adataiból vonták le következtetéseiket:

• A krízis periódusban egyaránt nőtt mind a nők, mind a férfiak kórházi felvételeinek száma a krízis előtti évekhez képest, de a növekedés egyedül a nőknél volt szignifikáns (pl. „békeévekben” a kórházba került nők 14,6%-a, a „krízis években” felvett nők 22,3%-a szenvedett akut szívinfarktusban).
• A 45 év alatti nők szívinfarktusainak száma szignifikánsan nőtt, míg az azonos korú férfiaknál nem változott
• A szívinfarktust elszenvedett férfiak között szignifikánsan emelkedett a betegbiztosítással nem rendelkezők aránya, a nem biztosított nőknél az emelkedés enyhébb volt.
• A pitvarfibrillációk miatti felvételek száma meredeken emelkedett a krízis előtti évekhez képest mindkét nemben, az emelkedés nőbetegek esetén erősen szignifikáns volt (a „békeévekben” felvett nők 20%-a szenvedett pitvarfibrillációban, a „krízisévekben” ez 27,2%-ra nőtt).
• A pitvarfibrillációk miatt felvételek száma a 60 év alatti korosztályban is emelkedett, férfiaknál kifejezettebben.
• A pitvarfibrillációk miatti felvett betegek között több mint kétszeresére nőtt a betegbiztosítással nem rendelkezők aránya (férfiaknál 7,3%-ról 15,4%-ra, nőknél 5,5%-ról 12,7%-ra).
• A kezdeti pitvarfibrillációk prevalenciája mindkét nemben emelkedett, nőkben kifejezettebben.

Az orvosoknak figyelembe kell venniük, hogy a kardiovaszkuláris betegségek egyre inkább a fiatalabbakat, a munkanélkülieket, a betegbiztosítással nem rendelkezőket érintik – akik gyakran még a gyógyszereiket sem tudják megvenni.  

Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:

Medscape Medical News