A Katrina hurrikán után sok a szívinfarktus
A Katrina hurrikán valósággal letarolta New Orleans városát. Egy új vizsgálat azt bizonyította, hogy a szívinfarktus esetek gyakorisága még a katasztrófa után hat évvel később is jelentősen emelkedett.
A meterológusok már napokkal előbb nagy vihart jósoltak az Egyesült Államok partjainál, de amikor 2005. augusztus 29-én hajnalban a hurrikán elérte New Orleans városát, az erre vonatkozó skála szerinti 3. erősségű szélvésszel, teljes lett a pánik. Becslések szerint a várost érő kár meghaladta a 100 milliárd dollárt.
A katasztrófa a hetedik volt az Észak-Amerikai kontinenst az elmúlt 100 évben ért természeti csapások sorában, de pusztítása minden korábbi esetet meghaladó tragédiának bizonyult. A város 80 %-a víz alá került és a vihar korai szakaszában az árvíz, az összeomló épületek mintegy kétezer ember halálát okozták.
A Tulane University munkatársai, Matthew N. Peters vezetésével azt találták, hogy a szívinfarktus okozta halálozás három évvel a hurrikán után szignifikánsan megnőtt a vihar előtt tapasztaltakhoz képest, ezért három további esztendőn keresztül figyelték az infarktus miatti halálozás gyakoriságát, eredményeiket a Mayo Clinic Proceedings áprilisi száma közölte.
A Katrina előtti időszakban, a város központjában lévő a Tulane Medical Center kórházi felvételének a heveny szívinfarktus miatt beérkező betegek csupán 0,7 %-át tették ki. Amikor a katasztrófa után sikerült a kórházat ismét megnyitni, a szívinfarktus miatt kórházba kerülők arányának növekedését figyelték meg, az újranyitást követő három évben a szívinfarktus következtében felvett betegek aránya elérte a 2,0 %-ot.
A munkacsoport az ezt követő újabb három évben tovább vezette az infarktus statisztikát és 1 177 újabb infarktus esetet regisztráltak, ami már a hospitalizáltak 2,4 %-ának felel meg. Ez több, mint a Katrina előtti infarktusarány háromszorosa.
A kutatók úgy vélik, hogy ez csak részben lehet a krónikus, kedvezőtlen stress, következménye. Az infartus esetek növekedésében szerepe lehet a nagyobb arányú munkanélküliségnek, a kockázati tényezők (pl. dohányzás) arányának növekedésének, az afro-amerikai népesség aránybeli növekedésének, és annak is, hogy a városba költözők között kisebb a pontos gyógyszerszedést, a terápiahűséget mutate amerikaiak aránya.
