A hideg plazma onkológiai alkalmazása
Az FDA engedélyezte az Egyesült Államokban az első olyan vizsgálatot, amelyben légköri nyomáson működő hideg plazmát alkalmaznak szolid rákos tumorok kezelésére.
Az FDA július 31-én engedélyt adott egy olyan klinikai vizsgálat elvégzésére, amelyben első alkalommal használnak fel embereken végzett onkológiai beavatkozásokhoz normál légköri körülmények között működő hideg plazma (Cold Atmospheric Plasma, CAP) technológiát. Az engedélyt két együttműködő vállalat kapta meg, a US Medical Innovations LLC (USMI) és a Jerome Canady Research Institute for Advanced Biological and Technological Sciences LLC (JCRI-ABTS). Az USMI a világ első olyan cége, amely idén június 19-én szabadalmi védettséget kapott (US Patent #9,999,462 - Integrated Cold Plasma and High Frequency Plasma Electrosurgical System and Method) egy nagyfrekvenciás elektrosebészeti generátor és hélium gáz alapú hideg plazma alkalmazásával létrehozott eszközére, amely szolid rákos tumorok kezelésére használható. A JCRI-ABTS és számos más plazmalaboratórium már korábban közölte, hogy a CAP nem termális elven működő módszerének alkalmazásával olyan kémiai és molekuláris változások idézhetők elő a rákos sejtekben, amelyek jelentős stresszt okozva drasztikusan csökkentik a rákos sejtek életképességét, és nagy százalékban pusztításukat eredményezik. A Canady Helios Cold Plasma System (CHCPS) szelektíven, csak a tumorsejteken fejti ki hatását, az egészséges, normál sejtekben nem okoz károsodást. A CHCPS technológia alkalmazása során kialakuló hőmérséklet nem haladja meg a 30°C-ot, így az egészséges szöveteket nem károsítja. Az eszköz, illetve az új eljárás felhasználási módja a következő:
Miután a műtétet végző orvos sebészeti úton eltávolította a tumort, CAP plazmát permetez a műtött terület széleire. A plazma 2-7 percig marad a helyén, ez alatt megcélozza a hátramaradt rákos szöveteket, így csökkentve a rák rekurrenciájának kockázatát. Az FDA összesen 20 betegen történő alkalmazásra adott engedélyt, a vizsgálati program pedig még augusztus folyamán kezdetét veszi. A JCRI-ABTS Transzlációs Molekuláris Központja egy robusztus kutatási programot állított össze, amelyben a közeljövőben az eszközt emlőrák, petefészekrák, tüdőrák, vesesejtes karcinóma, szarkóma, prosztatarák, melanóma és gyomor-illetve bélrákok esetén műtendő szolid tumoroknál alkalmazzák majd a készüléket.
A plazma működési elve
Ahogyan a folyékony halmazállapotú anyagokból gáz állapotú fejleszthető energiabefektetéssel, ugyanúgy gáz állapotból energia hatására plazma állapot hozható létre. Külső energia hatására a héliumatom elveszíti egyik elektronját, így ionizált gázállapot (plazma) jön létre. A gerjesztő energia mennyiségével az ionizáció mértéke és ezen keresztül a plazma karakterisztikája rugalmasan állítható. A CHCPS rendszer azért minősül hideg-plazmának, mivel az ionizáció mértéke akár 0,1% alá is csökkenthető. Az eszközben a plazma előállítására héliumot használnak, mivel ez a legkisebb fajsúlyú stabil nemesgáz, így már alacsony energiaszinten is ionizálható. Az elváltozások kiemelésétől vagy levágásától kezdve a kritikus szövetekről vagy köztük lévő területről egészen a sűrű szövetterületek líziséig, a hélium plazma rendelkezik azzal a különleges képességgel, hogy képes adaptívan igazodni a dinamikusan változó követelményekhez. Az elektrosebészeti eszköz rugalmas állíthatóságnak köszönhetően a műszerrel vágás, koaguláció, abláció és kimetszés egyaránt megvalósítható. A hideg plazma rendkívüli élettani hatásai szelektíven jönnek létre a különböző típusú sejteket tekintve. Azaz míg a daganatos sejteket vagy a bakteriális sejteket elpusztítja, addig az egészséges szövetek sejtjeire nincs hatással. Ezek az élettani hatások lehetnek azonnaliak vagy késleltetettek is.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
