A későn szülő nők tovább élnek
Az utolsó gyermekszülésre 33–37 éves kor között vállalkozó nők nagyobb valószínűséggel érnek meg matuzsálemi kort – derül ki egy amerikai–dán tanulmányból, amely a Menopause című folyóirat honlapján olvasható.
A negyedik életévtizedben még gyermeket szülő nők kétszer akkora eséllyel lesznek extrém hosszú életűek, mint azok, akik utolsó gyermeküket 29 éves koruk előtt hordják ki. Az anyai életkor és a kiemelkedően hosszú élet valószínűsége közötti kapcsolatot elemző Long Life Family Study résztvevőinek többsége a matuzsálemi kort megélő nők közül került ki („eset” csoport, n=311; az életkor a születési kohorsz élettartamának felső 5 százalékos percentilisébe esik; átlagéletkor: 100 év). A beválasztás feltételeként családtagjaik körében is többen voltak olyanok, akik kivételesen hosszú életet éltek. A csoport részben olyan testvérpárokból állt, akik mindkét tagja hosszú élettartamúnak bizonyult. A beágyazott kontrollcsoportot az élettartam ugyanezen felső 5 százalékos percentilisének elérése előtt elhalálozott asszonyok alkották (n=151; átlagéletkor: 92 év). Az utolsó gyermekszüléskor betöltött életkor mediánja mindkét csoportban 34 évnek adódott.
Az elemzés azt jelezte, hogy az utolsó gyermekvállalás idején betöltött anyai életkor emelkedésével párhuzamosan évi 5 százalékkal nő a szokatlanul hosszú élettartam esélye (33–37 éves kor közötti szülés esetén az esélyhányados 2,08, 37 év feletti gyermekvállalás esetén 1,92). A kapcsolat akkor is szignifikáns maradt, ha az esetleges befolyásoló tényezők között a szülések számát, a dohányzást és az iskolai végzettséget is figyelembe vették. Érdekes módon, a kettőnél többszöri szülés viszont csökkentette az extrém hosszú élet valószínűségét, bár ezen összefüggés szorossága nem érte el a statisztikai szignifikancia határértékét.
A kutatók okfejtése szerint a késői termékenység a szervezet lassúbb öregedésének egyik jele lehet. Elképzelhetőnek tartják, hogy a szervezet hatékonyabb energiafelhasználása nemcsak a termékenységet javítja az átlagoshoz képest, hanem az életkorral összefüggő betegségek kivédésében is szerepet játszhat.
Korábbi vizsgálati adatok – köztük a 17–19. század közötti történelmi adatokat feldolgozó tanulmányok – is utalnak arra, hogy az utolsó gyermeküket idősebb korban szülő nők jellemzően tovább élnek, csakúgy, mint a testvéreik. Az ikervizsgálatok ugyanakkor azt is jelzik, hogy a genetikai adottságok csak mintegy 20 százalékban magyarázzák a hosszú élettartam varianciáját, noha az életkor előrehaladtával nő a genetikai tényezők befolyásoló hatása. Más szóval tehát, amíg a gének hordozta információk, a környezeti és az életmódbeli tényezők együttesen határozzák meg annak valószínűségét, megéri-e valaki a 85 éves kort, e fölött már egyre inkább a genetika szabja meg az élettartamot. A szerzők meglátása szerint a termékenység genetikai hátterének tanulmányozása a hosszú élettartamot befolyásoló gének feltárásában is segítésünkre lehet.
