A köhögés jelzi a tüdőgyulladást gyermekeknél

Az erről beszámoló cikk szerzője, Udantha Abeyratne, a Queensland Egyetem kutatója szerint az egyszerű technika – melynek lényege, hogy a köhögés hangját mikrofonnal felveszik a betegágy mellett, majd elemzik azt – forradalmasíthatja a gyermekkori pneumónia kezelését a világ távol eső részein is.

A tüdőgyulladás a gyermekkori halálozás vezető okai közé tartozik szerte a világon. Tekintettel arra, hogy a pneumónia elsősorban a szegények betegsége, az ebből adódó halálesetek jelentős része is a Föld elmaradott régióiban következik be, például Afrika szubszaharai területein, Dél-Ázsiában vagy Kína távol eső részein. Ezekben a régiókban a laboratóriumi vizsgálatok, valamint a szakképzett egészségügyi személyzet hiánya jelenti a legnagyobb akadályt a tüdőgyulladás korai diagnózisa és eredményes kezelése terén. Jelenleg az e régiókban dolgozó szociális munkások az Egészségügyi Világszervezet (WHO) algoritmusát használják a pneumónia kórismézésében. Ennek azonban megvannak a maga korlátai, köztük az álpozitív eredmények igen nagy aránya, mely a szükségesnél egyébként is kisebb mennyiségben rendelkezésre álló antibiotikumok felesleges felhasználásához vezet.

Abeyratne és munkacsoportja olyan könnyen alkalmazható alternatívát alkotott, mellyel áthidalhatók ezek a buktatók. Az új technológia a köhögési hangok elemzése alapján diagnosztizálja a tüdőgyulladást. A köhögés valójában a pneumónia legfontosabb tünete, mely alapvető információkat nyújt alsó légutakban, illetve a tüdőkben kialakult konszolidációról és különösképpen a váladékfelhalmozódásról. A fertőzés említett markerei megváltoztatják a köhögés akusztikus jellemzőit, mely segít a penumóniaspecifikus jegyek felismerésében.

A kutatók egy indonéziai kórházban 815 köhögéses epizódot analizáltak összesen 91, kórházban kezelt gyermektől, akik egy részénél tüdőgyulladás állt fenn, míg másoknál nem. A köhögés hangját a betegágy közelében elhelyezett mikrofon segítségével rögzítették, majd a köhögéseket pneumóniás és nem pneumóniás csoportba osztották. A hangelemzés validálásához a gyermekpulmonológus által felállított diagnózist vették alapul. Pusztán a köhögési hangok elemzése alapján az új technológia 90 százalék feletti szenzitivitással volt képes azonosítani a pneumónia eseteit, azaz ez alapján a tüdőgyulladás eseteinek túlnyomó többsége felismerhető volt. Ehhez járult még az is, hogy igen kevés volt az álpozitív eredmények száma, ami felülmúlta a WHO jelenleg használt algoritmusával elérhető eredményeket.

A szerzők következtetése szerint: „Eredményeink azt igazolják, hogy a köhögési hang elemzésére alapozott megközelítésnek létjogosultsága van a gyermekkori tüdőgyulladás diagnosztikájában a világ elmaradott régióiban. A módszer legegyszerűbb változatában 5−10 köhögési hangra van szükség, mely anélkül ad automatikus és azonnali diagnózist, hogy ehhez fizikális kontaktusra lenne szükség az orvos és betege között. A rendszer – amennyiben eredményesnek bizonyul – paradigmaváltást eredményezhet a tüdőgyulladás kórismézésében a Föld egészségügyileg elmaradott régióiban.”