A közlekedés zaja hizlal
A közlekedési zaj, amiben élünk, sokféle egészségügyi zavart okoz. Egy új svéd vizsgálat szerint a városi környezet zaja hozzájárul a felnőtt emberi test központi elhízásához.
A svéd főváros, Stockholm és környéke forgalmas vidék. Ennek egészségügyi következményeit vizsgálta Andrei Pyko és munkacsoportja, tanulmányukat az Occupational and Environmental Medicine legújabb száma közölte. A vizsgálat 5075 résztvevőjét már 2002 és 2006 között, folyamatosan tanulmányozták a Stockholm Diabetes Prevention Program keretében, melynek célja az volt, hogy a cukorbetegség kockázati tényezőire vonatkozólag nyerjenek adatokat.
A városi zajjal kapcsolatos kiegészítő témát Stockholm és környékének öt kijelölt területén vizsgálták. Regisztrálták és mérték az utcai zajt, az autók és a vonatok okozta lármát és külön a városi repülőtér, az Arlanda következtében keletkező zajszintet. Figyelembe vették a közlekedési szabályok változásából eredő zajszinteltéréseket, mérték a zajt az épületek környékén és azokon belül.
A több mint 5000 fős vizsgálati csoport életkora 43–66 év volt, és a résztvevőket részletesen kikérdezték életmódjukról, egészségi állapotukról, pszichés körülményeikről, alvási viszonyaikról és munkájukról. Volt részletes orvosi vizsgálat és laboratóriumi adatgyűjtés. Kiemelt figyelmet fordítottak a testtömegindex mérésére, illetve a has- és a csípőkörfogat arányának alakulására.
A környezeti zajszint nem befolyásolta jelentősen a testtömegindex értékét. Ezzel szemben a centrális elhízást kifejezetten fokozta a lárma. A környezeti zaj minden 5 decibelnyi fokozódása az ártalmatlan 45 decibeles határérték fölött a haskörfogat 0,21 cm-es növekedésével járt. Statisztikailag ez a nők esetében bizonyult szignifikánsnak. A férfiaknál a csípő- és a haskörfogat aránya szorosabb kapcsolatot mutatott, mely 0,16 cm értékkel emelkedett 5 decibellel hangosabb zaj esetén. Minden eredetű zaj összefüggött a hízással, de a kapcsolat a repülőgépek okozta zaj esetében tűnt a legkifejezettebbnek.
A kutatók számítása szerint a résztvevők 62%-a volt legalább 45 decibel szintű közlekedési zajnak kitéve. Minden huszadik résztvevő élt ilyen zajban a vonatok miatt, és 1108 résztvevő hallott 45 decibelnél hangosabb zajt a légi közlekedés következtében.
Számítások szerint a stockholmi vizsgálati alanyok közül 2726-an (54%) csak egyféle környezeti zajtól szenvedtek, 740-en (15%) kétfélétől, 90-en (2%) háromféle zajt voltak kénytelenek elviselni. Ezeknek mintegy harmada csak 45 decibel erősségű zajban élt, ami a tudományos vizsgálatok szerint nem ártalmas.
A szocioökonómiai tényezők, az életvitel vagy a légszennyezés a zaj okozta eltéréseket nem módosították. Az életkor viszont igen: a zaj és a központi elhízás közötti kapcsolat csak 60 éves kor alatt érvényesül.
