A légzésfunkciós tesztek jelentősége COPD-ben
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnosztikájában előnyös lehet, ha a jelenleginél következetesebben alkalmazzuk a légzésfunkciós vizsgálatokat – írja a CMAJ (Canadian MedicalAssociation Journal).
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD, chronic obstructive pulmonary disease) világszerte a harmadik helyen áll a leggyakoribb halálokok listáján, és a felnőtt korú lakosság több mint 10 százalékát érinti. A COPD diagnosztikájának alapvető eleme a légzésfunkciós vizsgálat, erre azonban nem minden esetben kerül sor, amikor pedig szükség lenne rá, hiszen az orvos által diagnosztizált COPD eseteinek mindössze 30−50 százalékában történik meg a légzésfunkció felmérése.
„A vizsgálat elégtelen arányát látva felvethető, hogy ez egy olyan pont lehet, melyen közbeavatkozva javíthatók a betegek kilátásai, csökkenthető az egészségügyi szolgáltatások igénybe vétele, illetve költségmegtakarítás érhető el azzal, ha nagyobb arányban kerül sor légzésfunkciós vizsgálatokra azokban az esetekben, amikor felmerül a COPD lehetősége” – írja dr. Andrea Gershon, a Sunnybrook Research Institute és az Institute for Clinical Evaluative Sciences (ICES) munkatársa.
A szerzők 68898 olyan beteg adatait elemezték, akiknél COPD diagnózisát állították fel 2005 és 2012 között. Ezen belül 16798 volt az újonnan diagnosztizált esetek száma. A betegek csupán 41 százalékánál került sor légzésfunkciós vizsgálatra, és ez utóbbi alcsoportban az átlagéletkor fiatalabbnak adódott, és nagyobb volt annak esélye, hogy a beteget szakorvos, illetve a COPD klinikai irányelvei tekintetében tájékozott háziorvos gondozta. E betegek körében kisebb volt a komorbiditások előfordulása is.
A szerzők azt találták, hogy azok a betegek, akiknek kivizsgálása során légzésfunkciós vizsgálat is történt, 10,4 százalékkal kisebb eséllyel szorulnak kórházi felvételre a COPD miatt, illetve halnak meg bármely ok következtében – szemben azokkal, akik nem estek át légzésfunkciós vizsgálaton. Ugyancsak összefüggést találtak a légzésfunkciós vizsgálatok és a COPD-ben alkalmazott gyógyszerek nagyobb mértékű használata között – e megfigyelés egybecseng a korábbi vizsgálatok tapasztalataival.
„Eredményeink megerősítik az a széles körben elterjedt véleményt, mely szerint a légzésfunkciós vizsgálat a pontos diagnózis és a minőségi betegellátás kulcseleme COPD eseteiben” – állítják a szerzők, akik azt is felvetik, hogy COPD gyanújakor e vizsgálat gyakoribb diagnosztikai alkalmazásával javíthatók a betegek kilátásai, elősegíthető az egészségügyi szolgáltatások hatékonyabb igénybe vétele és csökkenthetők az egészségügyi ellátás költségei.
A vizsgálatban az alábbi intézmények kutatói és munkatársai vettek részt: ICES; Sunnybrook Health Sciences Centre; The Hospital for Sick Children (SickKids); University Health Network, Dalla Lana School of Public Health, University of Toronto (Toronto, Ontario, Kanada) és University of Ottawa (Ottawa, Ontario, Kanada). A kutatást ösztöndíjjal támogatta az Ontario Lung Association és a Pfizer Canada.