A menopauza kezelésének új irányelve
Az Egyesült Királyságban irányelveket dolgoztak ki a menopauzális tünetek diagnózisának és kezelésének összefoglalására, az orvosok és a betegek döntésének segítésére.
Az Egyesült Királyság National Institute for Health and Care Excellence (NICE) hivatala először adott ki a menopauzális tünetek enyhítésével foglalkozó irányelveket, melyben hangsúlyozzák, hogy segítséget kívánnak nyújtani a menopauzális problémákkal küszködő nőbetegeknek és orvosaiknak a hormonális gyógyszeres kezelések és a nem gyógyszeres kezelések kiválasztásához.
A NICE irányelvek szerint a menopauza egy fokozatosan bekövetkező állapot, mely (az Egyesült Királyságban élő nőknél) általában 51 éves korban kezdődik. Becslések szerint a nők 80%-ánál mind a menopauzát megelőző, mind az a menopauzában kellemetlen tünetekkel hőhullámokkal és éjszakai izzadással jár. Egyéb kellemetlen tünetei közül leginkább a kedélyállapot változásait, az alvászavarokat, az ízületi- és izomfájdalmakat, valamint a fejfájást kell kiemelni. A tünetek általában 4 évig tartanak, de a betegek 10%-ánál akár 12 évig is elhúzódhatnak, ilyen formán súlyosan befolyásolják az életminőséget. A menopauza káros hatásait a háziorvosok, nővérek, de akár a kórházi orvosok sem értékelik eléggé, ilyen módon sok nőbeteg panasza kezeletlen marad.
A NICE irányelvek megjelenésére példátlan módon számos angol média is reagált, elsősorban azt firtatva, hogy kell-e hormonpótló kezelést (hormone replacement therapy, HRT helyett a magyar szaknyelvben inkább a menopauzális hormon terápia, MHT kifejezést használjuk) a menopauzális tünetekre. Több mint 10 évvel ezelőtti a Women’s Health Initiative (WHI) nagy tanulmányában kimutatta, hogy a menopauzális tüneteket enyhítésére szolgáló hormonpótló kezelések nem járnak semmiféle kardiovaszkuláris előnnyel, viszont növelik az emlőrák keletkezésének kockázatát, ezért az ilyen kezelések alkalmazása drasztikusan csökkent világszerte, így hazánkban is.
A guideline először a menopauza tüneteinek ismertetése mellett javaslatot tesz azok (többek között a vazomotoros-, a pszichés- és az urogenitális atrófia) rövidtávú és hosszú távú kezelésére. Kitér a 40 év alatti korban bekövetkező, gyakran észre sem vett korai menopauzális tünetekre, valamint a hormon-érzékeny rákbetegségben és nőgyógyászati állapotokban szenvedők tüneteire is. Kifejtik, hogy a nők által gyakran alkalmazott „komplementer” szerek esetén nem ismerjük a termékek összetételét, azok minőségét, tisztaságát, ugyanígy nem tudunk semmi konkrétumot a „nem szabályozott bioidentikus hormonok” hatásosságáról és biztonságosságáról sem.
A különböző hormonpótló kezelések esetén részletezik az adott szer típusa és használati ideje okozta koronáriabetegség-, tromboembóliák-, stroke-, emlőrák- és csontritkulás kockázatát, valamint azt, hogy a HRT abbahagyása után hogy változnak ezek a kockázati tényezők.
Az orvosok felé tett NICE javaslatok:
- Hőhullámok és éjszakai izzadás esetén a kockázatok és haszon megbeszélése után kell felajánlani a HRT-t.
- A menopauza által kiváltott rossz kedélyállapot esetén meg kell fontolni HRT alkalmazását, rossz kedélyállapot és szorongás enyhítésére pedig a kognitív viselkedésterápiát is.
- Fel kell világosítani a beteget, hogy egyedüli ösztrogén HRT esetén egyáltalán vagy csak alig nő az emlőrák kockázata, míg a kombinált ösztrogén + progesztogén kezelés esetén növekszik az emlőrák kockázat – bár ez a HRT abbahagyása után csökken. Utóbbi azt jelenti, hogy 7,5 évi HRT szedés esetén az éppen szedők esetén 1000 nőből 17-tel több emlőrákos nőt észlelünk a HRT-t nem alkalmazókhoz képest.
- A 60 éves kor előtt elkezdett HRT nem növeli a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát, sem az abból eredő halálozást. Tehát a magasabb kardiovaszkuláris kockázatú nőket sem kell kizárni a HRT lehetőségéből.
- Amennyiben nincs javulás a kezelések elindítása után, menopauza specialistát javasolt felkeresni.
A NICE irányelvek mostani megjelenése egyes rákszakértőkben kritikus megjegyzéseket váltott ki, szerintük a NICE alábecsüli a kezelések által megnövekedett rákkockázatot, ilyen módon szinte rehabilitálja a hormonpótló kezelést, és nem veszi figyelembe annak hosszú távú káros hatásait. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a NICE irányelveit szerkesztő bizottságban a tagok fele valamilyen úton-módon kötődik ezen gyógyszerek gyártóihoz.
Dr. David Richmond (Royal College of Obstetricians and Gynaecologist) mérföldkőnek nevezi a NICE új irányelveit, melyek nemcsak az orvosokat támogatja, hanem a nőbetegeket is panaszaik nyílt felfedésére bíztatja, arra, hogy bizonyos életkor után is ragaszkodjanak a kellemesebb élethez. Viszont Dr. Valerie Beral (a Million Women Study vezetője, Oxford University) hangsúlyoztae szerek rákkockázat növelő hatását: „az UK-ban jelenleg is kb. 1 millió asszony szed hormonpótló kezelést menopauzális tünetei miatt. Ez azt jelenti, hogy a következő 10 évben 10 000-rel több emlőrákos és kb. 1000-rel több petefészekrákos beteg fog jelentkezni, mintha nem hasznának HRT-t. Dr. Julie Sharp (Cancer Research, UK) kijelenti, hogy a HRT valóban alkalmas a menopauzális tünetek kezelésére, de alkalmazásakor növekszik az emlőrák, a petefészekrák, és feltehetően a méhrák gyakorisága is. Dr. Kim McPherson (epidemiológus, Oxford University) az új NICE irányelvet egyenesen nevetségesnek és teljesen félrevezetőnek titulálja: „A NICE azt a benyomást kelti, hogy a HRT-ből származó rák-kockázat lényegtelen, pedig nem az”.
Megjegyzendő, hogy pl. Észak-Amerikában a nagy tudományos társaságok egyelőre nem dolgoztak ki a HRT-vel kapcsolatos irányelveket.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
2. NICE
