A NSAID-ok csökkentik az emlőrák kiújulását
Posztmenopauzális, ösztrogén-receptor pozitív emlőrákban a hormonkezelés alatt álló, túlsúlyos, vagy obes nőkben a nem szteroid gyulladásgátlók szedése szignifikánsan növelte a betegségmentes túlélés idejét.
In vitro vizsgálatokban kimutatták, hogy az emlőrák jóval nagyobb mértékben termel prosztaglandinokat, mint a normál emlőszövet. Az is ismert, hogy az aszpirin csökkenti az emlőrákos sejtek növekedését és azok invazív természetét, csökkenti a csontáttétekben szereplő citokinek termelődését, és serkenti az immunválaszt. Állatmodellekben kimutatták, hogy emlőrák áttétes sejtjeiben növekszik a ciklooxigenáz-2 (COX-2) aktivitás. COX-2-től megfosztott („knockoutolt”) egérben, vagy vad-típusú egérben a nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) kezelés kevesebb daganat megjelenésével jár. Már egy 2010-es közleményben a Nurses’ Health Studyban szereplő 4164 emlőrákos ápolónőn igazolták, hogy az aszpirin rendszeres használata csökkenti a távoli áttétek képződését és az emlőrákos halálozást (Holmes). Az alább ismertetettt retrospektiv elemzés során azt vizsgálták, hogyan függ össze az aszpirin hatékonysága a betegek BMI-jével.
Az elhízásban gyulladásra utaló jelek (magasabb COX-2 expresszió és a zsírszöveti infiltráló makrofágok emelkedett aktivitása) figyelhetők meg és általában az emlőrák prognózisa is rosszabb. A COX2 enzim terméke, a proinflammatorikus eicosanoid prosztaglandin E2 (PGE2) serkenti a zsírszövet aromatáz-expresszióját, aminek következtében növekszik az ösztrogén-termelődés, ezáltal elősegítve az emlőrák progresszióját. Egy egészen frissen megjelent tanulmányban (Bowers) igazolták, hogy posztmenopauzális, ösztrogén-receptor pozitív emlőrákban a hormonkezelés alatt álló, túlsúlyos, vagy obes nőknél szignifikánsan, 52%-kal ritkábban keletkezik kiújulás, ha naponta olyan NSAID szereket szednek, mint pl. az aszpirin. Ráadásul ezek a nőbetegek hosszabb ideig maradnak tumormentesek (78,5 hónap vs 50,6 hónap).
„Ezek az adatok arra utalnak, hogy az NSAID-k javítják a hormon-érzékeny emlőrák hormonkezelésre adott válaszát, tehát több nőbeteg hosszabban folytathatja a hormonkezelést – ahelyett, hogy kiújulás esetén az ismert mellékhatásokkal és komplikációkkal járó kemoterápiára kellene váltani” – jelentette ki Dr. Linda A. deGraffenried, a tanulmány vezetője (University of Texas, Austin, a táplálkozási tudományok docense). „Ha igazolni tudnánk, hogy az obesitas milyen mechanizmusokkal teszi még agresszívabbá a daganatokat, akkor képesek lennénk a betegség kimenetelén is javítani.”
A kutatók retrospektíve analizálták a Cancer Therapy and Research Center (University of Texas Health Science Center) és a szintén San Antonio központú START Center for Cancer Care nőbetegeinek kórlapjait. A 440 kohorsz 159 tagja szedett NSAID-ot (81%-ban aszpirint, a többiek ibuprofent, celecoxibot, naproxent, meloxicamot, vagy egyéb COX-2 gátlót), 281 személy nem szedett ilyen gyógyszereket. A betegek nagy részénél a testtömeg-index magas volt: az asszonyok 58,5%-a volt obes (ezek BMI-je 30 mg/m²-nél magasabb volt), és 25,8%-uk volt túlsúlyos (BMI-jük 25,0 és 29,9 kg/m² között volt). Az átlagos BMI 31 kg/m² volt. Az emlőrák bármilyen kiújulási formája tekintetében (lokális kiújulás, kiújulás az ellenoldali emlőben, távoli áttét) az odds arány (OR) 0,48 –nak adódott (95% CI 0,22-0,98, p<0,05). A kockázat-csökkenés akkor is 50% körül maradt, ha figyelembe vették a sztatinok, vagy az omega-3 zsírsavak használatát is (mindkettő anti-inflammatorikus).
A hatásmechanizmus keresése céljából in vitro sejtkultúra vizsgálatokat is végeztek az obes és a normál testtömegű emlőrákos betegek szérumával is. Az obes betegektől vett szérumokkal történő expozíció számos inflammatorikus molekula (COX-2, PGE2, arachidonsav, aromatáz) fokozott expressziójára serkentette a kultúrákat, ugyanakkor NSAID anyagok direkt hozzáadásával a sejtkultúrákban csökkent az inflammatorikus molekulák szintje.
Túlsúlyos és obes rákos betegeken az NSAID-k használata a retrospektív vizsgálatok szerint számos potenciális előnnyel jár, minimális mellékhatások mellett, és ráadásul e szerek igen olcsók, ezért 2015-ben prospektív vizsgálatokat indítanak. „Az NSAID-k nem minden betegben működnek. Legtöbb haszonnal azokban az esetekben járnak, ahol a betegséget a gyulladások ösztönzik – tehát nem csak obesitásban”.
Tudni kell, hogy ezek az eredmények előzetesek, és ezért is fontos, hogy a betegek soha ne szedjenek semmilyen gyógyszert kezelőorvosuk megkérdezése nélkül.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
