A pazopanib jobb életminőséget biztosít előrehaladott veserákban
Két orális célzott gyógyszer közül, amelyeket egyaránt a metasztatikus veserák kezelésére engedélyeztek, mindkettő ugyanolyan mértékű hatást fejtett ki, de az egyik jobban tolerálható volt.
Ezt egy nagy nemzetközi klinikai vizsgálatban a Dana-Farber Rák Intézet kutatói mutatták ki. Eredményeik szerint a pazopanib (Votrient) és a sunitinib (Sutent) – amelyeket nemrég engedélyeztek az előrehaladott veserák első vonalbeli kezelésére – hasonló mértékben gátolta a betegség progresszióját, de a biztonságossági profil és az életminőség sok jellemzője tekintetében a pazopanib jobbnak bizonyult. Ez megváltoztathatja a metasztatikus veserák standard kezelését.
Az eredményeket a New England Journal of Medicine augusztus 22-i számában tették közzé.
„A tolerálhatóság nagy súllyal esik a latba, ha a gyógyszerek hatása egyforma” – mondta dr. Toni Choueiri, a Dana-Farber/Brigham Veserák Központjának igazgatója, a Harvard Egyetem docense. „Ha a betegek ugyanannyi ideig élnek, miért ne használnánk a jobban tolerálható gyógyszert?”
Dr. Choueiri a szenior szerzője ennek a fázis III vizsgálatnak, amelyben 1100 metasztatikus veserákos személy vett részt, akiket 14 ország központjaiban kezeltek. Az első szerző dr. Robert Motzer, a Memorial Sloan-Kettering Rákközpont munkatársa.
A vizsgálatot a pazopanib gyártója, a GlaxoSmitKline Pharmaceuticals szponzorálta, s ennek során összevették a pazopanib és a sunitinib hatásosságát, biztonságossságát és tolerabilitását. A két szer hasonlít egymáshoz: mindkettő tirozinkináz gátló, amelyek gátolják a ráksejtek szaporodását számos biológiai út megszakításával. A két gyógyszer célpontját egyaránt a sejfelszíni tirozinkináz receptorok alkotják, köztük a vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VEGF), amely fehérjét a ráksejtek megkötik, hogy új erek keletkezhessenek, amelyek elősegítik a tumor növekedését.
Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) a sunitinibet 2006-ban, a pazopanibot pedig 2009-ben engedélyezte az előrehaladott veserák kezelésére; ez a betegség makacsul ellenáll a hagyományos kemoterápiának. Korábban már mindkét szerről kimutatták, hogy meghosszabbítja a progressziómentes élettartamot az interferonhoz vagy a placebóhoz képest, de most először hasonlították össze őket közvetlenül.
A progressziómentes időtartam mediánja hasonló volt a két szer esetében: 8,4 hónap a pazopanib, és 9,5 hónap a sunitinib alkalmazáskor. A teljes túlélési idő mediánja szintén nem különbözött lényegesen: 28,4 hónap volt a pazopanib, és 29,3 hónap a sunitinib esetében.
A pazopanibot kapó betegnél gyakoribbak voltak a májenzim rendellenességek, amelyek miatt olykor meg kellett szakítani a kezelést. A vérsejt rendellenességek viszont náluk ritkábbak voltak, akárcsak a kéz, a láb és a szájüreg fájdalmassága, a pajzsmirigy-működés csökkenése, a hányinger és a fáradtság.
S ami a legfontosabb: az életminőség 14 jellemzője közül 11-ben a pazopanib felülmúlta a sunitinibet. Emellett a pazopanibot szedő betegek ritkábban telefonáltak ellátójuknak és kevesebbszer jelentkeztek a sürgősségi ellátáson – a kutatók szerint ez jelentős különbség, mivel befolyásolhatja a költség-haszon összehasonlításokat.
Forrás: Newswise
