A psoriasis immunszuppresszív kezelése csökkenti az artériás plakkokat
Psoriasisban immunszppresszív szerek adásával javítható az erek állapota, melynek azért van különös jelentősége, mivel a betegséget kísérő gyulladás kardiovaszkuláris kockázatot is hordoz magában.
A psoriasis krónikus bőrgyógyászati kórállapot, az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, amely a becslések szerint 125 millió embert érint szerte a világon.
Korábban már kiderült, hogy psoriasisban fokozott a szívbetegségek kockázata, a két betegség közötti kapcsolat mikéntje azonban még nem tisztázott. A psoriasisos betegek körében magasabb a kardiovaszkuláris kórképek incidenciája, mint psoriasisban nem szenvedő populációban. Ennek oka részben az, hogy a psoriasisban jelen lévő gyulladás fokozza az érkárosodás rizikóját.
Egy most megjelent kutatás újabb adatokkal szolgált a gyulladás, az immunitás és a szívbetegség közötti korrelációkról psoriasis kapcsán.
Dr. Nehal N. Mehta és munkatársai azt vizsgálták, hogy a psoriasisban alkalmazott immunterápia miként befolyásolja a szív artériás betegségeinek előfordulását. A biológiai szerek adásával végzett vizsgálatukról a Cardiovascular Research című lapban számolt be.
Mehta munkacsoportja a National Institutes of Health Psoriasis Atherosclerosis Cardiometabolic Initiative elnevezésű prospektív, obszervációs vizsgálat 290 résztvevőjének adatait elemezte, akiket 2013. január 1. és 2018. október 31. között követtek nyomon.
A 390 vizsgálatba vont psoriasisos beteg közül 121 beteg közepesen súlyos vagy súlyos fokú bőrelváltozásai miatt biológiai szerek adásában részesült. Dr. Mehta kollégái e betegeket klinikailag is követték egy éven keresztül és a kapott adatokat a biológiai terápiában nem részesült betegek adataival hasonlították össze.
Összességében azt találták, hogy a biológiai szerekkel kezelt betegeknél a coronaria-plakkok száma 8 százalékkal csökkent, melynek azért van jelentősége, mert e plakkok száma és súlyossága összefüggést mutat a szívinfarktus és stroke előfordulásával.
„Ki kell emelni, hogy a corronaria-plakkok szubkomponensei már egy év elteltével változásokat mutattak – magyarázza a vizsgálat vezetője. – Ezen belül változott a nekrotikus belső mag és a nem meszes komponensek is, melyek a leginkább meghatározóak a szívinfarktus előfordulásában.”
A szerzők a különbségek magyarázataként felvetik, "Elképzelhető, hogy a tapasztalt változások a kezelés gyulladáscsökkentő hatásásra vezethetők vissza. Anélkül, hogy változás állt volna be más kardiovaszkuláris kockázati tényezők tekintetében, vagy új koleszterincsökkentő szerrel egészítettük volna ki a kezelést, a lágy plakkok javulást mutattak. A bőrelváltozások súlyosságán kívül semmilyen egyéb tényező változása nem köthető ehhez a javuláshoz”.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a gyulladásnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában is jelentősége van. „Klasszikus formájában a szívinfarktust az alábbi öt tényező valamelyike okozza: cukorbetegség, magas vérnyomás, hypercholesterinaemia, pozitív családi kórelőzmény és dohányzás – állítják a szerzők – Vizsgálatunk bizonyítékkal szolgált arra nézve, hogy van egy hatodik faktor is, nevezetesen a gyulladás, melynek kritikus jelentősége van mind az atheroscelosis kialakulásában, mind annak szívinfarktusba való progressziójában.”
A szerzők azonban kiemelik, hogy további kutatásokra van szükség, mivel jelen vizsgálatuk obszervációs jellegű volt, így ok-okozati összefüggések megfogalmazására nem alkalmas. A következő lépésben randomizált, kontrollos vizsgálatokat kell végezni.
