A teázás csökkenti a kalciumlerakódást a koszorúerekben
Az Egyesült Államokban a MESA vizsgálat multietnikusan foglalkozik a kardiovaszkuláris betegségek gyakoriságával, kockázati tényezőivel. Most közölt eredményei szerint a mérsékelt teafogyasztás csökkenti a kalcium lerakódását a koszorúerekben.
A kardiovaszkuláris betegségekkel kapcsolatban már eddig is sokszor vizsgálták, hogy a tea, illetve a kávé milyen szerepet játszik a kórtörténetben: van-e pozitív vagy negatív hatásuk a kórfolyamatra. Most ismét jelentős tanulmány jelent meg erről a kérdésről, P. Elliott Miller és munkatársai dolgozatát a The American Journal of Medicine közölte.
Az Egyesült Államokban 2000-ben indult el a MESA (Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis) vizsgálat, melynek fontos jellegzetessége, hogy az USA multietnikai összetétele alapján vizsgálja a szív- és érbetegségek kockázati tényezőinek szerepét. A MESA vizsgálatban 6508, a megfigyelés kezdetén panaszmentes és kardiovaszkuláris szempontból egészséges, 44–84 éves felnőtt vesz részt. A nők aránya 52,9%. A vizsgálati alanyok 38%-a fehérbőrű, 28%-a afroamerikai, 22%-a spanyolajkú, 12%-a pedig ázsiai, főleg kínai.
A MESA vizsgálat résztvevőit 9–12 hónaponként kontrollálják, és részletes életmódi, táplálkozási adatokat is rögzítenek. A vizsgálati személyekkel foglalkozó hat egyetemi központ kutatói leírták, hogy a tea fekete vagy zöld tea volt-e, illetve hogy a teát, kávét a résztvevők naponta hányszor fogyasztották.
A vizsgálati alanyoknak több mint a fele (57,6%-a) soha nem ivott teát, 29,5%-uk legfeljebb napi egy csészével fogyasztott, 12,9%-uk naponta egynél többet ivott. Kávét a résztvevők 25%-a soha nem fogyasztott, 24%-uk legfeljebb napi egy csészével ivott, 50,9%-uk minden nap többször is kávézott.
A megfigyelt személyek 49,9%-ának koszorúereiben kalcium nem volt kimutatható, 26,5%-ban mérsékelt volt a kalciumlerakódás, 23,6%-ban pedig jelentős. A 11,1 éves megfigyelési idő során 10,8 kardiovaszkuláris esemény jutott 1000 személyévre, ebből a súlyos kórképek aránya 7,5/1000 személyévnek bizonyult. Azok, akik naponta legalább egy csésze teát megittak, a teát egyáltalán nem fogyasztókhoz képest szignifikánsan ritkábban szenvedtek el a vizsgálat ideje alatt valamilyen kardiovaszkuláris eseményt (relatív kockázat: 0,64). A teakedvelők koszorúereiben a kalciumszint progressziója is jelentősen csökkent a teára nézve absztinens csoporthoz képest (relatív kockázat: 0,73).
A kávét rendszeresen fogyasztók a nem kávézókhoz képest statisztikailag nem értékelhető mértékben bizonyultak szerencsésebbnek, és koszorúereik kalciumszintje sem alakult kedvezőbben (relatív kockázat: 0,97). Az utóbbi folyamatot a tanulmány szerzői sem állítják egyértelműen bizonyító erejűnek a koszorúér-betegséget illetően, de a magas kalciumszint a kórkép gyors előrehaladását valószínűsíti.
A teaivás kávézáshoz viszonyított kedvezőbb hatásával kapcsolatban a kutatók feltételezése az, hogy a tea előnye a benne található antioxidáns flavonoidoknak tulajdonítható. Azt is hangsúlyozzák, hogy ez csupán megfigyeléses vizsgálat, és ennek alapján nem állítható, hogy a szenvedélyes teázók életvitele egészségesebb, mint a kávét kedvelőké.