A terápiahűtlenség sokba kerül
A legfrissebb számítások szerint a nemzetközi gyógyszeripar évente több mint 500 milliárd dollárt veszít a terápiahűség hiánya miatt – azaz jóval többet a 2004-ben becsült összegnél.
Megfelelő hatása csak annak a gyógyszernek van, amit bevesznek, lehetőleg akkor és úgy, ahogy és amikor a kezelőorvos javasolta. A terápiahűség az egészségügi ellátás fontos eleme, és világszerte sok tapasztalat jelzi, hogy a gyógyításnak ezzel a tényezőjével sok a gond. Ha a patikaszer a beteg birtokában van, a tabletta, kapszula vagy más készítmény ajánlott alkalmazásának elmulasztása a gyógyulás késését, szövődmények megjelenését okozhatja. Ez sem csak a beteget veszélyezteti, hanem az egész társadalmat: a biztosítás költségeit növeli, és így ennek következményeit valamennyien fizetjük.
Az amerikai gyógyszeripar szakértői most annak próbáltak utánajárni, hogy milyen kárt okoz a gyógyszeriparnak a betegek terápiahűségének hiánya. Végzetes esetben ez halálhoz is vezethet, de mindenképp rontja a beteg teljesítményét és életének minőségét is. Mindebben az a tragikus, hogy figyelemmel megelőzhető.
Már korábban, 2009-ben a New England Healthcare Institute úgy becsülte, hogy az USA egészségügyi ellátása évente 290 milliárd dollárral kerül többe a gyógyszerszedés elhanyagolása miatt. Ehhez hozzátartozik az is, hogy egészségbiztosításra egyetlen ország sem költ annyit, mint az Egyesült Államok.
A Capgemini Consulting most hozta nyilvánosságra vizsgálatát, mellyel a terápiahűtlenség árát a gyógyszeripar vesztesége szempontjából igyekezett fölmérni. Érthető módon ez döntően a krónikus betegségek miatt kezeltek pontatlan gyógyszerszedéséből ered. E betegségcsoport következtében az amerikai gyógyszeripar évente 188 milliárd dollárt veszít. A nemzetközi gyógyszeripar vesztesége számításaik szerint 564 milliárd dollár. Ez a mostani adat jelentősen nagyobb, mint a gyakran idézett, 2004-ból származó becslés.
A gyógyszerbevétel vesztesége 59%-a a teljes gyógyszeripari haszonnak, ami 2011-ben az USA esetében 320 milliárd dollár, az egész világra vonatkozólag 956 milliárd dollár volt. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a terápiahűség 10%-os növelése a bevétel arányának nagyobb javulását eredményezné.
Ez a változás szinte minden krónikus betegségnél érvényesülne, s nem csak a cukorbetegség, a hipertónia és a koleszterincsökkentés gyógyszereire vonatkozólag. Minden súlyos beteget érintene: a HIV-fertőzötteket, az onkológiai betegeket, az átültetett szervvel élőket, a glaukómások csoportját egyaránt. A kutatók számításai szerint csak a cukorbetegség gyógyszereinek piacán a veszteség az Egyesült Államokban évente 11,4 milliárd dollár.
Jelentésében a Thomas Forissier és Katrina Firlik vezette munkacsoport azt is föltüntette, hogy az irodalom adatai szerint az egyes gyógyszercsoportok esetében a terápiahűség milyen mértékűnek becsülhető. Az onkológiai szerek csoportjában a betegek általában 90% körüli arányban ragaszkodtak a gyógyszerek pontos szedéséhez, és a diabétesz gyógyszereivel is hasonló a helyzet, a szív- és érbetegségekben alkalmazott szereknél ez 60–70%, és bizonyos antidepresszívumoknál a terápiahűség csupán 30–40% körül lehet.
