A túl sok ülés meszesíti a koronáriákat
A túl sok ülés növeli a koronáriák elmeszesedésének kockázatát, akkor is, ha emellett rendszeresen edzünk. Jó hír viszont, hogy az üléssel töltött idő csökkentésével javíthatunk szív- és érrendszerünk állapotán.
Egy középkorú, kardiovaszkuláris betegségben nem szenvedőkkel végzett vizsgálatban azt találták, hogy minden üléssel töltött plusz óra 14%-kal növelte a CAC (koronária kalcium) pontszámot, függetlenül a hagyományos kockázati tényezőktől, köztük a fizikai aktivitástól is.
Dr. Jacquelyn Kulinski (Medical College of Wisconsin, Milwaukee) ezt így kommentálta: „Vizsgálatunk alátámasztja azt az egyre több bizonyítékot, amelyek szerint a túl sok ülés egészségügyi következményei nem ugyanazok, mint a túl kevés testgyakorlásé; eredményünk szerint az inaktív életmód részben a jelentősebb szubklinikus ateroszklerózis révén növelheti a kardiovaszkuláris kockázatot.” Hangsúlyozta, hogy két különböző kardiovaszkuláris kockázati tényezőnek kell tekinteni a testgyakorlás hiányát és a túl sok ülést. A vizsgálatot az Amerikai Kardiológiai Kollégium (ACC) 2015-ös tudományos ülésén ismertették.
A kutatók a Dallas Heart Study 2031, 20–76 éves (átlagos életkor: 50 év) résztvevőjének adatait elemezték. A személyek 62%-a nő, és 50%-a afroamerikai volt. A CAC mértékét komputertomográfiával határozták meg; a 10 fölötti CAC pontszám pozitívnak minősült, a 10 alatti negatívnak. Emellett a személyek legalább 4 napon át egy akcelerométert tartalmazó órát viseltek, amely mérte a test mozgásait, és ennek adatai alapján inaktívnak, enyhe aktivitásúnak (testgyakorlás nélkülinek), illetve mérsékelt vagy intenzív fizikai aktivitásúnak minősítették a személyeket.
A résztvevők átlagosan naponta átlagosan 5,1 órán át voltak inaktívak (tartomány: 1,1–11,6 óra). Az idősebbek, a nagyobb testtömegindexűek (BMI), a diabéteszesek és a magas vérnyomásúak nagyobb valószínűséggel töltöttek több időt ülve.
Miután az adatokat korrigálták a BMI-re, a szisztolés vérnyomásra, a koleszterinszintre, a HDL-koleszterinszintre, a sztatinok fogyasztására, a 2-es típusú diabéteszre, a dohányzásra, a háztartás jövedelmére, a képzettségre, a családi állapotra és a mérsékelt-intenzív fizikai aktivitásra nézve, minden inaktivitással töltött óra 10%-kal növelte a CAC valószínűségét (korrigált esélyhányados: 1,10, 95%-os konfidencia intervallum [CI]: 1,01–1,21, p=0,035).
Mint dr. Kulinski elmondta, a résztvevők átlagosan csupán napi 6 percet töltöttek testgyakorlással, de más, például maratoni futók részvételével folytatott vizsgálatokban a testgyakorlás mértéke szintén nem függött össze a CAC-cal.
„Számomra ez azt valószínűsíti, hogy a testgyakorlás szívvédő hatása más mechanizmus révén érvényesül, mint a fizikai aktivitásé.” „A valószínűsített mechanizmusok közé tartoznak a gyulladásellenes folyamatok, a koronáriák átmérőjének növelése, a kollaterális keringés javítása, a plakkok stabilitásának fokozása, és persze a kardiális kockázati tényezők csökkentése.”
A vizsgálat pozitív oldala az, hogy kiderült, jelentősen előnyös hatású lehet a kardiovaszkuláris állapotra már az is, ha a napi ülés mennyiségét 1–2 órával csökkentik. Ez nem azt jelenti, hogy a testgyakorlás ne lenne fontos, és ne csökkentené a kardiovaszkuláris kockázatot, csupán arról van szó, hogy ezt nem a koronáriák elmeszesedésének befolyásolása révén teszi.
Forrás: Medscape
