Amerikában minden negyedik orvost ér online zaklatás

Bár a közösségi médiának egyre jelentősebb szerep jut az egészségügyi dolgozók és a pácienseik közötti kapcsolattartásban, a Northwestern University és a University of Chicago az árnyoldalakra is ráirányítja a figyelmet: sok orvos számol be arról, hogy szexuális tartalmú és/vagy a személyét érintő támadások érték a közösségi oldalakon vallása, etnikai hovatartozása vagy az általa adott szakmai tanácsok miatt.

Az adatgyűjtés még a COVID-19-járvány előtt történt, ezért az adatok is a pandémia előtti szituációt tükrözik. Feltételezhető, hogy a helyzet tavasz óta csak rosszabbodott – vélekednek a szerzők. „Ha történt is azóta változás, ez legfeljebb annyit jelenthet, hogy a poszt-pandémiára vonatkozóan alulbecslik adataink az orvosokat érő támadások és zaklatások számát, mivel sok orvos éppen a világjárvány alatt kezdett üzeneteket megfogalmazni a közegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatban, ami számos negatív reakciót szülhetett a járványhelyzet miatt erősen megosztott társadalomban” – állítja a közlemény első szerzője, dr. Vineet Arora, a chicagói egyetem kutatója.

A JAMA Internal Medicine című lapban nyilvánosságra hozott kutatás elsőként mérte fel, hogy az orvosok milyen online támadásokkal kénytelenek szembenézni a mindennapokban. Az adatok szerint minden negyedik orvosnak volt olyan tapasztalata, hogy személyében támadás érte a közösségi oldalakon, többnyire olyan formában, hogy weboldaláról negatív visszajelzést adtak, többen intéztek ellene összehangolt támadást becsmérlő vagy más negatív üzenetek formájában, munkájában fenyegették vagy személyes információkat hoztak róla nyilvánosságra.

A szexuális tartalmú online támadások pedig aránytalanul nagyobb arányban érték a női orvosokat: minden hatodik orvosnő számolt be ilyen tapasztalatról.

„Aggódunk amiatt, hogy a közösségi média által nyújtott, lelkileg megterhelő környezet különösen az orvosnőket tántorítja el attól, hogy jelen legyenek ezeken a platformokon, noha ezek jól dokumentáltan igen hasznosak lehetnek a tanácsadásban és a páciensekkel és gondozóikkal történő kapcsolattartásban – fogalmazza meg a szerzők félelmeit a közlemény első szerzője, Tricia Pendergrast, a Northwestern University Feinberg School of Medicine másodéves hallgatója. – Az egészségügyben egyébként is aránytalanul kevés nő dolgozik vezető pozícióban, illetve szerepel első vagy rangidős szerzőként a szakmai közleményekben, így ezeket a platformokat is kevesebben használják szakmai együttműködések vagy kapcsolattartás céljából, talán részben azért is, mert félnek a személyüket támadó vagy szexuális tartalmú üzenetektől.”

A szerzők a helyzet javítására azt javasolják, hogy ezek az oldalak biztosítsanak megbízható üzenetküldési lehetőségeket, illetve az egészségügyi intézmények dolgozzanak ki megfelelő stratégiákat arra, miként reagáljanak az orvosaikat érintő támadásokra és zaklatásokra oly módon, hogy azok hosszú távon ne befolyásolják dolgozóik karrierjét.

Az orvosok és más egészségügyi dolgozók már egyébként is soha nem látott stresszel és mentális terheléssel kénytelenek szembenézni mindennapi munkájuk során. Bármilyen további stressz csak rontja a helyzetet, különösen mostanában, amikor minden orvostól azt várják, hogy a közösségi médiában tevőlegesen is kiálljanak a vakcinák népszerűsítéséért.

A szerzők azt javasolják, hogy az orvosok ne egyenként, hanem csoportosan kommunikáljanak a közösségi oldalakon, így egy esetleges online támadás esetén a többiek véleményükkel kiállhatnak a megtámadott kollégájuk mellett.

„Közösen fellépve nemcsak hangosabban hallathatjuk a hangunkat, de támogathatjuk is egymást ebben a különösen stresszes időszakban” – zárják felmérésük adatainak ismertetését a szerzők.