Anyai alultápláltság a gyermek szkizofréniájának rizikófaktora?

Az elmúlt évek tanulmányai arról számolnak be, hogy azok a gyermekek, akiknek éhínségektől sújtott területeken élő terhes nők adnak életet, nagyobb eséllyel fognak valamilyen mentális zavarban szenvedni - beleértve a szkizofréniát is-, mint a megfelelően táplálkozó várandós anyák utódai. Újabb vizsgálatok tanúsága szerint a nem megfelelően gyarapodó kismamák megszületett gyermekeinél kb. 30%-os az esély a szkizofrénia kifejlődésére az iparosodott országokban is.

Euan Mackay, a Karolinska Egyetem Népegészségtani részlegének munkatársa, a kutatás vezetője szerint „még egy olyan jóléti államban is, mint Svédország vannak olyan kismamák, akik képtelenek megfelelni a biztonságos terhesség táplálkozási követelményeinek.”  Ugyanakkor az eredmények alapján nem mondható ki egyértelműen az, hogy a terhességük idején nem kellő mértékben gyarapodó anyák egyértelműen nagyobb kockázatnak tennék ki születendő gyermekeiket a szkizofrénia kifejlődésének szempontjából.

Bár az az elhízás sokkal komolyabb probléma a jóléti társadalmakban, de még mindig vannak, akik nem tudnak vagy nem akarnak eleget gyarapodni a terhesség alatt. Bár ennek hátterében lehet valamilyen ismert vagy lappangó betegség, állapot, de számottevő a kismamákra vetülő társadalmi nyomás is az ideális alak megőrzésének érdekében. A mentális zavarok, így a szkizofrénia és egyéb spektrumzavarok sokszor családi halmozódást mutatnak, de kialakulásuk -mint minden más betegségé- csak részben magyarázható a genetika oldaláról, a környezeti hatások, különösen a fejlődés egyes meghatározott, sarkalatos pontjain nagy szerepet játszanak ezen betegségek  kialakulásában is.

Korábbi kutatások és adatok bizonyítják, hogy például a II. világháborút követő hollandiai vagy a nagy menetelést követő kínai éhínség során született gyermekek felnőtt korukban az átlagosnál nagyobb arányban szenvedtek szkizofréniában. Ezek voltak az első adatok, amelyek rávilágítottak a helyes táplálkozási tényezők és a mentális egészség összefüggéseire.

A JAMA Psychiatry-ban idén február 22-én megjelent közleményben Mackay és munkatársai a svéd köz-és népegészségügyi adatbázisra támaszkodva 1982 és 1989 között született több mint 526 000 emberről tudtak egészségügyi adatokat gyűjteni. Az egészségi állapotra vonatkozó adatgyűjtés 13 éves koruktól kezdődött és 2011 végéig tartott, ezalatt közel 3000 embernél alakult ki valamilyen mentális zavar, ebből 700-an lettek szkizofrének. Utóbbi betegcsoportból kb. 6%-nál (42 fő) tudták validálni az anya extrém alacsony mértékű (8,16 kg-nál kisebb mértékű) gyarapodását a terhesség alatt.

„A malnutríció jelentősége szignifikáns, azonban a hatásait figyelembe véve nem biztos, hogy direkt. Például, ha az anya nem gyarapodik kellően, akkor az elindíthat egy lappangó szomatikus betegséget, ami kihatással van az anyára és a fejlődő magzatra is.”

Ezra Susser, a Columbia Egyetem népegészségügyi és pszichiátria professzora jelenleg világszerte rengeteg vizsgálat van, ami az éhezés és a szkizofrénia kapcsolatával foglalkozik. A kockázat ugyanakkor a fejlett társadalmakban, ahol az éhezés nem reális probléma, alacsony, ezért ott a fejlett országokban élő terhes anyáknak nem kell emiatt aggódniuk, hacsak nem voltak súlyosan alultápláltak a teherbe esés előtt is. Bár bizonyos tápanyagokról már egyértelműen kiderült, hogy terhesség alatti hiányuk egyértelműen összefüggésbe hozható betegségekkel: így például a folsav terhesség alatti pótlásával elkerülhetővé válhat néhány fejlődési rendellenesség, a szkizofrénia esetén ettől még távol állunk, ha egyáltalán találunk ilyen egyértelmű összefüggést. Újabban a kolin tartalmú étrendkiegészítőkről gondolják, hogy szedésükkel csökkenhet a szkizofrénia kialakulási esélye. Mindazonáltal nagyon fontos hozzátenni, hogy a fenti eredmények nem jogosítanak fel egyetlen kismamát sem a kontrollálatlan hízásra, csak abban a reményben, hogy a születendő gyermek ne legyen szkizofrén. A terhesség alatt egészségesen és jól kell táplálkozni, melyre meg is vannak a dietetikai szabványok, ajánlások.”

Forrás: Medline Plus