Áttörés a Crohn-betegségben?
Új terápiás módszereket keresnek a Crohn betegség kezelésére. Az egyik ígéretes jelölt a filgotinib. A Lancet-ben közölt publikáció arról szól, hogy ez a Janus-kináz gátló (JAK) hatékony és viszonylag biztonságos megoldás lehet.
Prof. Dr. Séverine Vermeire (Egyetemi Kórház Leuven, Belgium) vezeti azt a kettős-vak, randomizált tanulmányt, amelyben 9 országból 174 olyan páciens vett részt, akik legalább már 3 éve Crohn-betegségben szenvednek. A betegek CDAI-index (Crohn’s Disease Activity Index) értéke átlagosan 290 körüli. A vizsgálat idejére a résztvevőknek az addig szedett gyógyszereket, mint például a budesonidot vagy a mesalazint el kellett hagyniuk.
A tanulmány két részből állt. A betegek először 10 héten át napi 200 mg filgotinibet vagy placebót kaptak. Tíz hét után az elsődleges végpontot, a klinikai remissziót (a CDAI 150 alatti) a filgotinib-csoportban a betegek 47 százaléka, a placebo-csoportban 23 százaléka érte el. A páciensek azon alcsoportjában, akik még sosem kaptak TNF-alfa-ellenes antitest-terápiát, a filgotinibre 60% reagált jól, míg a placebóra 13%. Az anti-TNF alfa ellenanyaggal már kezelt betegeknél ez 37%, illetve 29% volt.
Az első fázist a placebo-csoportban a résztvevők 7 százalékánál állították le a betegség súlyosbodása miatt, illetve ugyanennyien hagyták abba a tabletta szedését a javulás elmaradása miatt. A filgotinib-csoportban a betegek 3%-a mellékhatások miatt, 8%-a hiányzó hatás miatt hagyta abba a kezelést.
A második fázis további 10 hétig tartott. Azokat a betegeket, akik az első fázisban reagáltak a hatóanyagra, három csoportba osztották: napi 200 mg vagy 100 mg filgotinib vagy placebo. Akik nem reagáltak rá, ismételten napi 200 mg filgotinibet vagy placebót kaptak. Akik a placebóra reagáltak, továbbra is placebót kaptak, a placebóra nem reagálók pedig napi 100 mg filgotinibet.
Húsz hét után a remisszió aránya azoknál a betegeknél, akik legalább az egyik szakaszban kaptak filgotinibet, 50-71%.
Az átfogó biztonsági elemzésben minden résztvevő adatát összegezték, aki valamelyik fázisban, valamilyen dózisban filgotinibet kapott. A vizsgálat teljes ideje alatt a betegek 18 százaléka hagyta abba a filgotinib szedését mellékhatások miatt, a placebót 9%. A filgotinib-csoportban a páciensek 9 százaléka, a placebo-csoportban 4 százaléka tapasztalt súlyos mellékhatásokat. A filgotinibet szedők 3 százaléka súlyos fertőzést kapott.
A 20 hetes filgotinib-kezelés után a HDL-koleszterin értéke jelentős mértékben emelkedett. Az LDL-koleszterin aránya a HDL-koleszterinhez képest 3 százalékkal nőtt (a placebo hatására 10%-kal).
A másodlagos végponthoz tartozott többek között a C-reaktív protein, a kalprotektin, az endoszkópos leletek, a nyálkahártya-elváltozások gyógyulása, a fájdalom és a széklet gyakorisága, valamint az életminőség. A filgotinib minden tekintetben általánosan jobb hatást ért el, mint a placebo.
Az ok, amiért a filgotinib a Crohn-betegség kezelésére alkalmas lehet, a tofacitinib pedig nem, vélhetően az, hogy a filgotinib szelektíven blokkolja a JAK1-et. Ezzel szemben a tofacitinib a JAK1 mellett a JAK2-t és JAK3-at is gátolja. A kutatók szerint a filgotinib egy tisztán JAK1-gátló, ezért azokkal az inhibitorokkal összehasonlítva, amelyek több Janus-kinázt is gátolnak, kevesebb a mellékhatása, és ezért nagyobb dózisban is adható. Azt azonban még vizsgálni kell, hogy a kis molekulák nem gyengítik-e az immunrendszert.
Forrás: Medscape
