Az anya krónikus magasvérnyomás-betegsége és a terhességi komplikációk
A krónikus magasvérnyomás-betegség az évtizedekkel ezelőtti ismereteink szerint kb. 1-5%-ban érinti a terhesség végső kimenetelét.
A fogamzóképes nők összetétele azonban mostanra sokat változott, jelentős számban a későbbi életkorra tolódtak a terhességek: mára már az összes terhes nők között a 35 év fölöttiek aránya 1%-ról 8%-ra növekedett. Természetesen az átlagos életkor növekedése nem az egyetlen megváltozott tényező: a magas vérnyomás, az obesitas, a metabolikus szindróma, szociális tényezők, stb. mind szerepet kapnak a terhesség kiviselését befolyásoló faktorok között. Számos régebbi case-control vizsgálat bizonyította, hogy az anya krónikus magasvérnyomás-betegsége negatívan befolyásolja az anya és a magzat egészségi állapotát egyaránt, de retrospektív és prospektív kohorsz vizsgálatokban, intervenciós vizsgálatokban, és megfigyeléses vizsgálatokban is a magas vérnyomásos anyáknál több terhességi komplikáció jelentkezett. Fiatal nők egyébként pontosan a terhesség első heteiben végzett nőgyógyászati vizsgálat során szembesülnek életükben először magasabb vérnyomásukkal. Angol kutatók a PubMed/Medline, Embase és Web of Science adatbázisok alapján metaanalízist végeztek a terhességi-szülési komplikációk és az anyák magasvérnyomás-betegsége közötti összefüggés vizsgálatára. A nem angol nyelvű közleményeket anyanyelvi ismeretekkel rendelkező orvosokkal fordítatták le. Többször szült nőknél egy terhességet az anyai, más terhességet a magzati komplikációk szerint vizsgáltak. Igyekeztek figyelembe venni az életkort, a másodlagos magas vérnyomást, a testtömeg indexet, a szülések számát, a dohányzást és az etnikumot is.
Összesen 208 közlemény teljes szövege volt alkalmas a kiértékelésre, és végül 55 klinikai vizsgálatban összesített 795.221 terhesség és 812.772 újszülött adatait tudták feldolgozni. A krónikus magasvérnyomás-betegségben szenvedő nők esetén jóval nagyobb számban fordult elő az előre vetített pre-eclampsia (25,9%, 95% CI 21,0%-31,5%-ig), a császármetszés (41,4%, 95%CI 35,5%-47,7%), a 37. terhességi hét előtti koraszülés (28,1%, 95%CI 22,6%-34,4%), a 2.500 gramm alatti újszülött (16,9%, 95%CI 13,0%-21,5%), a neonatális speciális egységbe való felvétel szükségessége (20,5%, 95%CI 15,7%-26.4%), valamint a perinatális halálozás (4,0%, 95%CI 2,9%-5,4%). A magasvérnyomás-betegségben szenvedő terhes nők mellékhatásainak adatait összevetették az USA nemzeti népességi adataival, és a komplikációk jóval magasabb gyakoriságát észlelték ebben az összevetésben is: az előre vetített pre-eclampsia és a pre-eclampsia relatív kockázati aránya 7,7 volt (95%CI: 5,7-10,1), császármetszés relatív kockázati aránya 1,3-nek adódott (95%CI 1,1-1,5), a 37. terhességi hét előtti szülés relatív kockázata 2,7 volt (95%CI 1,9-3,6), a 2.500 gramm alatti újszülöttek világrajövetelének relatív kockázata 2,7 (95%CI 1,9-3,8), a neonatális sürgősségi egységbe való felvétel szükségességének relatív kockázata 3,2 (95%CI 2,2-4,4), míg a perinatális halálozás relatív kockázata 4,2 –nek adódott (95%CI 2,7-6,5). Maguk a szerzők is elismerik, hogy az igen előnyös óriási mennyiségű adatuk ellenére is az ilyen típusú utólagos analíziseknek kétségtelen hiányosságai is vannak. Ugyanakkor megjegyezték azt is, hogy bár a vizsgált anyagok gyakorisági adatai között elég jelentős heterogenitás állt fenn – de az átlag mindenképpen a fentiek szerint alakult, azaz megállapítható, hogy az anya magasvérnyomás-betegsége erősen szignifikánsan befolyásolja a terhesség végső kimenetelét és a magzatot/újszülöttet is. Az Egyesült Királyság Confidential Enquiry into Maternal and Child Health legújabb kiadásának első javaslata nem véletlenül az, hogy a problémamentes anyaság alapja a terhesség előtti tanácsadás. Ezzel a véleménnyel egyetért a National Institute of Health and Care Excellence irányelve is. Továbbá az USA „American Congress of Obstetricians and Gynecologist” legújabb gyakorlati tanácsai között kiemelten szerepel az, hogy a krónikus magasvérnyomás-betegségben szenvedő nőknél „még a fogamzás előtt” szükséges kiértékelni a későbbiekben várható különféle szervi elváltozások lehetőségét is. Vitatott azonban, hogy az antihipertenzív kezelések mennyire befolyásolják a terhesség kimenetelét. Bár a Cochrane szisztémás feldolgozás adatai szerint az ilyen kezelések legalább a felére csökkentik a súlyos magasvérnyomás kialakulását, de nem informálnak a pre-eclampsiáról, az idő előtti szülésről, az újszülött állapotáról, a perinatális halálozásról, stb. A legújabb adatok szerint bizonyos veleszületett eltérések (pl. kongenitális szív-problémák) azonos arányban fordulnak elő a vérnyomás-problémák miatt angiotensin konvertáló enzim-gátlót szedő terhes nők és a semmilyen gyógyszert nem szedők között. A normotenziós nőkhöz képest mindkét esetben magasabb számban észlelhetők az eltérések, ami viszont arra utal, hogy maga a magasvérnyomás-betegség váltja ki a kongenitális eltérések megszaporodását. A vérnyomás magassága szerint is vannak különbségek. A betegek rekrutálását nemrég befejezett Chronic Hypertension in Pregnancy Study (CHIPS) várhatóan konkrét adatokkal fog szolgálni a százezreket érintő kérdésről.
Az írás az alábbi közlemény alapján készült: