Az emlőrák preoperativ kezelése

Egy komprehenzív, betegszintű meta-analízis szerint azoknál az emlőrákos betegeknél, akiknél a neoadjuváns kemoterápia után szövettanilag teljes remisszió alakul ki, a későbbiek folyamán lényegesen jobb eseménymentes túlélés (EFS) és teljes túlélés (OS) mutatható ki.

A neoadjuváns kemoterápia a XX. század utolsó évtizedeiben került bevezetésre a nagyobb onkológiai intézetekben. Alkalmazásával elsősorban az egyébként inoperábilis daganatot szerették volna operálhatóvá tenni, illetve a nagyobb daganat megkisebbítésével lehetőséget teremteni az emlőmegtartó műtétre. Bevezetésének harmadik indoka pedig az volt, hogy a helyileg előrehaladott emlőrákban a szisztémás kezelést a lehető leghamarabb, akár a műtét előtt is meg kell kezdeni a távoli szóródás nagy kockázata miatt. Negyedszer – és nem utolsó sorban – a műtét után adott „adjuváns” kezelésnél nincs mérhető elváltozás, a kezelés haszna csak nagyszámú betegen és nagyon hosszú idő után mérhető fel, a neoadjuváns (preoperatív) kezelésnél viszont a daganaton közvetlenül mérhetjük bizonyos gyógyszerek és gyógyszerkombinációk hatékonyságát.

Dr. Laura Spring (Harvard Medical School, Boston) és munkatársai a San Antonio Breast Cancer Symposium (SABCS) 2018-as találkozóján ismertetett felmérésükben 52 nagy klinikai vizsgálat preoperatív kemoterápiában részesült emlőrákos betegének adatát összesítették. A meta-analízisben azt találták, hogy 27.895 betegnél a neoadjuváns kemoterápia után szövettanilag teljes remisszió (pCR, patológiai komplett válasz) alakult ki. Volt közöttük tripla negatív emlőrák, HER2 pozitív emlőrák, receptor pozitív/HER2 negatív emlőrák. A pCR kritériuma az volt, hogy a műtéri preparátumban sem az emlőben, sem a nyirokcsomókban már ne lehessen kimutatni daganatsejteket. A pCR-t elérő betegeknél 69%-kal kevesebb volt a kiújulás valószínűsége a maradéktumoros betegekhez képest (HR: 0,31). 5 év után az EFS 88% volt a pCR-es betegek között, a maradéktumoros betegek között csak 67%. A pCR választ adóknál 78%-kal javult az OS a nem pCR-es betegekhez képest (HR 0,22). 5 év után a pCR-es betegek 94%-a, a nem pCR-es betegek 75%-a volt életben.

Legerősebb volt az összefüggés a tripla negatív esetekben, ahol a pCR-t elérő betegeknél 82%-kal kevesebb volt a kiújulási arány a maradéktumoros betegekhez képest. HER2+ esetekben a pCR-t elérőknél 68%-kal volt kisebb a kiújulás valószínűsége. A HR+/HER2- betegeknél a pCR-t elérőknél valóban kisebb volt a kiújulás kockázata, de a pCR-es és nem pCR-es csoportok között nem volt szignifikáns különbség.

A pCR-t elérők jelentős előnye független volt a neoadjuváns kemoterápia során alkalmazott gyógyszerektől, ami arra utal, hogy mindegy, hogy milyen jelátviteli utakkal éri el a kezelés a pCR-t.

Dr. Carlos Arteaga (a SABCS társ-igazgatója, University of Texas Southwestern Medical Center in Dallas) az eredményeket kommentálva elmondta, hogy az EFS tekintetében mindegy, hogy a beteg kap-e műtét után adjuváns kemoterápiát, vagy sem. „Úgy látszik, hogy a korai kemoterápia az, ami hatásos. Az összes tripla negatív és csaknem az összes 2 cm-nél nagyobb HER2+ emlőrákos betegnél neoadjuváns kemoterápiát adunk, t.i. a neoadjuváns megközelítés legalább olyan jó, mint az elsőként végzett műtét, és a műtét után adott adjuváns kezelés. A másik nagy előny, hogy a neoadjuváns kezelésre megkisebbedik (szerencsés esetben el is tűnik) a daganat, így sok asszonynál mód van az emlőmegtartó műtétre. A komplett patológiai válasz egyben bíztató prognózist jelent a rettegő betegnek a jövőre nézve.

A fent említett tanulmányban 52 nagy klinikai vizsgálat adatait összesítették. Az egymástól jelentősen eltérő szövettanú emlőtumorokon 21,1%-ban értek el pCR-t, ami a szövettantól függően tág határok között mozgott: pl. a tripla negatív tumorok és a HER2+ emlőtumorok esetén az összesített pCR arány 35% körül várható, viszont a HR+/HER2- daganatok esetén 10% alatt marad. Tehát amennyiben neoadjuváns kezelés után pCR alakul ki, nincs szükség további kemoterápiára, mert az nem hoz további hasznot (5 évnél a neoadjuváns pCR-t elérő betegeknél a műtét utáni adjuváns kemoterápiával 86%-os EFS túlélést láttak, ahol nem történt további adjuváns kemoterápia, ott az EFS 88% volt).

Forrás:

1. Medscape Medical News > Conference News > SABCS 2018

2. SABCS 2018