Az ondó hatalma a nőstények felett

Az ondóban található jeltovábbító hatású anyagok egyik legismertebb kutatója, az ausztrál Sarah Robertsonnyilatkozata szerint, amely a New Scientist című tudományos ismeretterjesztő lapban jelent meg, ezen molekulák célja a hímek reprodukciós sikerének biztosítása. Mint a New Scientist-cikk kifejti: pl. gyümölcslegyek esetében egyenesen döbbenetes hatása van az ondófolyadéknak: a nőstények többet esznek, több petesejtet termelnek és kevésbé receptívvé válnak más hímekkel kapcsolatban.

A University of East Anglia kutatói, Tracey Chapman és munkatársai azt is feltárták, hogy a hím gyümölcslegyek képesek arra, hogy szelektíven módosítsák ondófolyadékuk kémiai összetételét: ha riválisok vannak jelen, a hímek több proteint juttatnak az ondóba. A New Scientist-cikk beszámolója szerint Chapman és munkatársai a júliusban Bécsben tartott Molekuláris Biológia és Evolúció konferencián ismertették, hogy az egyik ilyen protein egy fő génszabályozó fehérje, aminek hatására a nőstények génexpressziója számos ponton megváltozik. A kutatók szerint ez a „szeminális jelátvitel” széles körben jelen van az állatvilágban, mivel az eddigi vizsgálatok emberek, disznók és egerek esetében is bebizonyították, hogy az ondó befolyásolja a női reproduktív traktus működését.

Korábbi vizsgálatok szerint a női szervezetbe került ondónak ember esetében is vannak viselkedésmódosító hatásai: Gordon Gallup és munkatársai kimutatták, hogy azok a párkapcsolatban élő hölgyek, akik nem használnak óvszert, kevésbé hajlamosak depresszióra (Does Semen Have Antidepressant Properties?; Archives of Sexual Behavior).

A már idézett Robertson munkatársaival a közelmúltban egérkísérletekben bizonyította be, hogy az ondófolyadék bekapcsolja a cervix számos génjét, és számos olyan gént is, amelyek a nőstény immunrendszerét, az ovulációt, az endometrium embrió-befogadó képességét, sőt az embrió növekedését befolyásolják (az ondófolyadék hiányában csökkent az embriotrofikus hatású Lif, Csf2, Il6ésEgfcitokinek termelődése, továbbá nőtt az apoptózis-indukciót eredményező Trail gén expressziója a petevezetékben). A hatások a megszülető utód felnőttkorában is érvényesülnek (Maternal tract factors contribute to paternal seminal fluid impact on metabolic phenotype in offspring; PNAS).

A kutatók vizsgálatukban két egércsoportot használtak, az egyikben eltávolították a hímek ondóhólyagját, a másikat kontrollcsoportként használták. Az eltávolított ondóhólyagú hímek hímnemű utódai alacsonyabb súllyal születtek, azonban pubertás után gyors hízásnak indultak, meglassult metabolizmus, alacsony glükóztolerancia, 2-es típusú diabétesz és hipertónia alakult ki náluk. Mint Robertson a Medical Daily-nek elmondja, már eddig is számos kutatás felvetette, hogy a hímek elhízása valami módon összefügg az apa fogamzáskori állapotával, de eddig nem ismertük ennek mechanizmusát; a remények szerint az eredmények, miszerint az ondófolyadék komplex információátadó rendszer, felhasználhatók lesznek a humán in vitro fertilizáció folyamatának javítására is, és hozzájárulhatnak számos olyan egészségügyi probléma megoldásához, amivel a mesterséges megtermékenyítés révén fogant emberek kénytelenek szembenézni. A további kutatások során az ausztrál „szemenológusok” azt akarják megvizsgálni, hogy milyen hatása van annak a három mikroRNS-nek, amelyet felfedezésük szerint a cervix termel válaszképp az ondófolyadékkal történő érintkezésre.

Robertson munkacsoportja egérkísérletekben korábban már azt is kimutatta, hogy minél többet érintkezik a nőstény a leendő apa ondófolyadékával a fogamzás előtt, az anya immunrendszere annál inkább képes lesz a tőle eltérő immunogenitású magzat befogadására, mivel az ondófolyadékban lévőTGFβ (transforming growth factor β) és prosztaglandin E hatására megnő a nőstény szervezetében a szabályozó T-sejtek termelődése. A kutatók és a humán vizsgálatok tanúsága szerint ez a mechanizmus állhat annak hátterében, hogy azoknál a pároknál, akik esetében kevesebb, mint 3 hónapnyi szexuális együttélés után történik meg a fogamzás, szignifikánsan nagyobb az esélye a preeclampsia kialakulásának (Seminal Fluid and the Generation of Regulatory T Cells for Embryo Implantation; American Journal of Reproductive Immunology).