az Orvostovábbképző Szemle 2006. júniusi számában megjelent, „A zsíranyagcsere és a szív-infarctus kockázata...” című cikkel kapcsolatban
2006. július 01. 00:00
Érdeklődéssel olvastam az Orvostovábbképző Szemle 2006. júniusi számában a PROCAM elnevezésű nagy epidemiológiai vizsgálat vezetőinek összefoglaló munkáját a zsíranyagcsere és a szív-infarctus kapcsolatáról, amelyhez dr. Reiber István kommentárja csatlakozott. Az új eredmények összefoglalása és taglalása kapcsán sok témakörről esett szó, ezek közül a homocisztein aterogén kockázati tényező mivoltához fűznék megjegyzést.
A kommentárban ismertetett két ez évi nagy vizsgálat (HOPE-2, NORVIT) kimutatta, hogy a folsav–B6–B12 vitaminkomplex nem alkalmas a szív- és érrendszeri halálozás csökkentésére, és ennek kapcsán szerepel az a kitétel, hogy mindezek alapján „ki kell venni az eddigi ajánlásokból a hyperhomocysteinaemiának a fenti hármas vitaminkombinációval történő kezelésétimages/”.Mondanivalóm lényege, hogy csak nagyon kevés ajánlás szintű megállapítás létezik ebben a témakörben, és inkább a hyperhomocysteinaemia kockázati tényező szerepe fogalmazódott meg, míg a kezelés pontos módozatairól teljes körű állásfoglalás szinte alig van.
A kommentárban ismertetett két ez évi nagy vizsgálat (HOPE-2, NORVIT) kimutatta, hogy a folsav–B6–B12 vitaminkomplex nem alkalmas a szív- és érrendszeri halálozás csökkentésére, és ennek kapcsán szerepel az a kitétel, hogy mindezek alapján „ki kell venni az eddigi ajánlásokból a hyperhomocysteinaemiának a fenti hármas vitaminkombinációval történő kezelésétimages/”.Mondanivalóm lényege, hogy csak nagyon kevés ajánlás szintű megállapítás létezik ebben a témakörben, és inkább a hyperhomocysteinaemia kockázati tényező szerepe fogalmazódott meg, míg a kezelés pontos módozatairól teljes körű állásfoglalás szinte alig van.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
