COVID-19: az összeesküvés-elméletek hatása az intézkedésekre

Jonathan Swift angol születésű ír író közel három évszázaddal ezelőtt vetette papírra ezeket a sorokat: „A hazugság szárnyakon jár, az igazság csak utána kullog.” Szavai sajnos ma is igazak.

A jelenlegi világjárvány idején talán mindennél fontosabb, hogy az emberek megbízható tudományos információk alapján tájékozódjanak és hozzák meg döntéseiket. Egy most nyilvánosságra hozott vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az embereket még akkor is viszonylag könnyű megingatni véleményünkben, ha egyébként igyekeznek hiteles forrásokból tájékozódni. Ebben a kutatásban elég volt hozzá az, hogy megkérték a résztvevőket: olvassanak el egy cikket, ami azt állította vagy legalább mérlegelte, hogy a világjárványt okozó vírus egy biológiai fegyverek fejlesztésére szakosodott kínai laboratóriumból szabadult el.

A fenti hiedelemnek táptalajt adtak a tavaszi hullám idején megjelent kutatások is. Egy márciusban publikált cikk szerzői például  az új koronavírus genetikai szekvenciája alapján valószínűnek tartották, hogy a vírust mesterségesen állították elő. Bár feltételezésüket a vírus természetes eredetét igazolva egyre több újabb tudományos bizonyíték cáfolja, ez a tény nem szabott gátat az egyre szaporodó összeesküvés-elméleteknek: egy korábbi felmérés szerint már március és július között egyre több konspirációs teória terjedt szerte a világban. És sajnos sokan hisznek és ezekben, ezt bizonyítja a Science Communication https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/1075547020953603 című lapban most megjelent tanulmány, mely szerint ezeknek az összeesküvés-elméleteknek a puszta elolvasása is elegendő ahhoz, hogy sok embert elbizonytalanítson. „A konspirációs teóriák nagyon erőszakosan hatnak és képesek felülírni a tudományos információkat – hangsúlyozza a szerző, Risa Palm, a Georgia State University szakembere. – A jelenleg uralkodó médiakörnyezetben, ahol állandóan bombázzák az olvasókat ezekkel az összeesküvés-elméletekkel, talán nem is tudjuk teljes mélységében felmérni azt a hatást, ami az olvasókat ezen a téren éri.” Ráadásul ez a hatás nagyon rövid idő alatt nagyon is gyakorlati dolgokban mutatkozik meg a mindennapi életben – teszi hozzá.

A szerzők 1071 önkéntest kértek fel a vizsgálatban való részvételre. Az első csoport alkotta a kontrollcsoportot, melynek tagjai nem olvastak összeesküvés-elméletet tartalmazó cikket a felmérés kérdéseinek megválaszolása előtt. A másik három csoport tagjainak három különböző szöveget adtak elolvasásra, melyet a vizsgálatot végzők úgy formáztak, mintha újsághír lenne. Az első cikkből („A koronavírus állatokból származik és onnan került az emberekbe”) az derült ki, hogy tudományos bizonyítékok szerint a vírus denevérekből származik; a második cikk („A koronavírus egy kínai laboratóriumból indult útjára”) egy konspirációs teória alapján ismertette a vírus eredetét; míg a harmadik cikk („Kínai laboratóriumból indult el a koronavírus, vagy állatokból jutott emberekbe?”) mindkét előbbi teóriának egyenlő teret adott. 

A cikk elolvasása után a résztvevőknek kérdésekre kellett válaszolniuk, melyekből kiderült, mit gondolnak a vírus eredetéről, mennyire értenek egyet a koronavírus veszélyességét, illetve a közegészségügyi és biztonsági előírások fontosságát bizonyító tudományos adatokkal.

A három csoport közül a tudományos tényeken alapuló cikket olvasó résztvevők voltak leginkább meggyőződve arról, hogy a vírus denevérekből származik, és e csoport tagjai értettek egyet leginkább a koronavírusok veszélyességére vonatkozó kutatások eredményeivel is. Azok viszont, akik a másik két cikk valamelyikét kapták meg elolvasásra, hajlamosabbak voltak anyagilag és jogilag is Kínát tenni felelőssé a világjárványért. Még ennél is fontosabb, hogy ők vonták kétségbe leginkább a prevenciós intézkedések – az arcmaszk, a gyakori kézmosás és a szociális távolság – értelmét.

„Itt az ideje, hogy – amellett, hogy mindent megteszünk azért, hogy visszaszorítsuk a vírust és visszanyerjük uralmukat a helyzet felett – felvegyük a harcot a félrevezető és káros összeesküvés-elméletekkel szemben is” – fogalmaznak a szerzők.