COVID-19: a tesztek és a laboratóriumi markerek fontossága

Több tesztelésre van szükség

Most, hogy a világban többé-kevésbé újraindult az élet, és lehetetlen a gazdaság ismételt leállítása, a vírus továbbra is szóródik, a tesztelések kiterjesztése tehát pont olyan sürgőssé vált, mint a fertőzés kitörésekor. Az antitest teszt kimutatja, hogy a fertőzés első hullámában kik fertőződtek meg és milyen immun-választ adtak a vírusra, ami rendkívül fontos a jövőbeli fellángolásokra való felkészüléshez, valamint a betegség lefolyásának megértéséhez.

Minél többet tudunk a COVID-19-es betegek tapasztalatairól, a betegség lefolyásáról, annál inkább megértjük, mennyire elengedhetetlenek az egyéb laboratóriumi vizsgálatok a betegség során alkalmazott kezelési döntések meghozatalához.

Első lépés a vírus kimutatása

A rendelkezésre álló vírus- és antitest-tesztelés nélkülözhetetlen a pandémia kontrollálásához. Senki sem akarja megfertőzni munkatársait, barátait, családját. A COVID-19-fertőzésnek kitett egészségügyi dolgozók pedig érthetően rettegnek attól, hogy még a tüneteik megjelenése előtt, vagy teljesen tünetmentesen átadják másoknak a betegséget. Épp ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a helyes viselkedés, a fizikai távolságtartás, az arcmaszk viselésének, a veszélyeztetett munkakörökben dolgozók számára megfelelő védőöltözet biztosításának fontosságát.

 A reverz transzkriptáz polimeráz láncreakció (RT-OCR) a vírus RNS-ét mutatja ki,  ami szükséges a COVID-19 diagnózis kimondásához, a kontaktok megjelöléséhez és az izolációs teendőkhöz. Ha a beteg meggyógyult a COVID-19-ből, akkor a vírus már nem mutatható ki RT-PCR-rel, tehát ez a teszttel nem tudjuk azonosítani azokat, akik már átestek a fertőzésen.

Második lépés az antitest vizsgálat

Az antitest vizsgálattal a fertőzésre adott válaszként termelődő antitesteket lehet kimutatni, rendszerint a fertőzést követő 1-3 héten belül. Az antitest típusa (pl. IgM vagy IgG) és azok koncentrációjának aránya segít a fertőzés stádiumának (aktív vagy lezajlott) megállapításában. Egyelőre nem tudjuk, hogy mennyi ideig vannak antitestek jelen a SARS-CoV-2 fertőzésen átesettek vérében, és még azt sem ismerjük, hogy ezek az antitestek milyen mértékű immunitást biztosítanak. A vírusok replikációját in vitro gátló gyors neutralizáló antitest-képződést lehetett COVID-19-es betegekben megfigyelni.

A megfelelő antitest próbák igen fontos információval szolgálnak a pandémiáról. Rávilágíthatnak a betegség epidemiológiájára és lefolyására. Segítenek jobban megérteni a prevalenciát (az össznépességben várható előfordulást), a fertőzőképességet és a halálozást. Jelezni tudják, hogy a lakosságból hányan betegedtek meg COVID-ban (tünetekkel, vagy tünetmentesen), és hányan váltak bizonyos ideig immunissá. A nagyon pontos szerológiai próbákra alapozott epidemiológiai vizsgálatok robosztus szeroprevalenciai adatokat eredményeznek, melyek segítségével tisztábban látjuk a COVID-19 hosszú távú klinikai képét, és jobban megértjük, hogy ezek az antitestek milyen mértékű immunitást biztosítanak. Az antitest próbák segíthetnek majd a SARS-CoV-2 elleni antitestek termelődését előidéző  vakcinák hatásosságának felmérésében is.

De az antitestek kimutatása csak annyira jó, mint amennyire megbízható a próba, vagyis amilyen érzékeny és mennyire specifikus. Egyetlen teszt specificitása és érzékenysége sem 100%-os,  a kapott fals-pozitív eredmények tévesen utalnak meglévő antitest termelésre, de minél magasabb a specificitás, annál kevesebb a téves eredmény. A próbák magas specificitása különösen fontos azokon a területeken, ahol alacsony a betegség prevalenciája. A magas specificitású, gyors, könnyen hozzáférhető antitest próbák végzése elengedhetetlen annak kimutatására, hogy kik a fertőzöttek és melyik geográfiai területen. Ez az információ segíthet abban, hogy az ország különböző területeit szélesebbre nyissuk és felmérjük a COVID második hullámának kockázatát, és szerencsés esetben (amennyiben a SARS-CoV-2 elleni ellenanyagok elég hosszan fennmaradnak a szervezetben) azt is megmutatják, hogy egy adott illető átesett-e már a fertőzésen. Segítségükkel eldönthető, hogy az egészségügyben, idősotthonokban, iskolákban és egyéb nagy kockázatnak kitett munkakörökben és helyeken dolgozók pozitív RT-PCR COVID-19 tesztjük után visszatérhetnek-e a dolgozni. Az antitest próbáknak szerepük lehet a COVID-19 hatásos kezelésének megtalálásában is (pl. a gyógyult betegek, a potenciális plazma-donorok vérében lévő COVID-19 antitestek terápiás használata).

A citokin vihar markerei

Sokszor előfordul, hogy az egyébként egészséges, de COVID fertőzött emberek enyhe tünetekkel jelentkező betegsége hirtelen súlyosbodik, az un. „citokin vihar" következtében, amikor az immunrendszer túlzott erővel válaszol a fertőzésre, és abnormális mennyiségben bocsájtja ki a szervezet normál immunválaszában fontos szerepet betöltő kis molekulájú hírvivő fehérjéket, a citokineket. Emiatt az immunrendszer nemcsak a vírust, hanem a szervezet saját szöveteit is megtámadja, több szervi elégtelenséget és számos esetben halált eredményezve.

A COVID-19-ben szenvedő betegekben tehát életmentő lehet a citokin viharra utaló markerek korai észlelése. Ilyenek a súlyos gyulladásra utaló jelek: az emelkedett ferritin, C-reaktív protein (CRP), D-dimer és citokin (TNF-α, IL-2, IL-6, IL-7, G-CSF, kemokinek) plazmaszint. Mivel az IL-6 citokin vérbeli koncentrációja arányos a fertőzés súlyosságával, eredményesen vethetők be a fertőzés ellen az anti-IL-6 (receptor) monoklonális antitestek (Az FDA az USA-ban kétféle anti-IL-6 receptor monoklonális antitestet: a sarilumabot és a tocilizumabot, valamint egy anti-IL-6 monoklonális antitestet a siltuximabot törzskönyvezte).

A véralvadás zavara

Az előbb említett D-dimer érték emelkedése a gyulladás mellett a thrombózis hajlamot is jelzi, ami szintén igen gyakori és gyakran fatális kimenetellel végződő állapot COVID-19-ben. Ilyenkor mindenképp hasznos az antikoaguláns adása, annak ellenére, hogy adásuk kontrollálhatatlan vérzésekhez is vezethet.

A fentiek is jelzik, mennyire fontos a COVID-19-es betegeknél a súlyos kimenetel kockázatainak felmérése az anamnézis és a laboratóriumi eredmények segítségével, a személyre szabott, optimális kezelés kialakítása céljából.

Mostanra sokat tanultunk a COVID-19-ről és azt is látjuk, hogy nincs „tipikus” COVID-19-es beteg. Egyes betegeknél a fertőzés tünetmentesen zajlik, míg mások gépi lélegeztetésre szorulnak. Egyes betegek olyan gyenge állapotban érkeznek a kórházba,  hogy semmi jóra nem számíthatunk, mégis gyógyultan távoznak, viszont a megfertőződött, korábban egészséges embereknél is olyan szervi károsodások következhetnek be, amelyek a későbbiekben fogékonnyá teszi őket más betegségekkel szemben. Ezért is szükséges különböző, betegség kórjóslatot jelző markerek megismerése és tesztelése – kezdve a vírus kimutatástól az antitestek igazolásáig, az életveszélyes eltérések kimutatásáig -, melyek segíthetik a kezelésekről való döntéseket, a betegség jobb megismerését, a  jelenlegi pandémia kézben tartását és a következő hullámok enyhítését.

Források:

Ravina Kullar, Ross J. Molinaro. In COVID-19, testing is everything. Medscape International Medicine. October 08, 2020.

NIH COVID-19 Treatment Guidelines. Interleukin-6 inhibitors, Last updated August 27, 2020.