hirdetés

Csökken a túlsúly, ha fehér helyett barna a zsír

Kiderült, mi dönti-e, hogy a zsírsejtek prekurzoraiból kalóriát raktározó fehér zsírsejt vagy kalóriát égető barna zsírsejt alakul-e ki. A cukorbetegség és az elhízás elleni harcban fontos lehet annak ismerete, mi szabja meg a prekurzorok további útját.

hirdetés

Lehetséges-e például, hogy úgy programozzuk át a fehér zsírsejteket, hogy azok inkább barna zsírsejt módjára viselkedjenek?

Patrick Seale, sejt- és fejlődésbiológiával foglalkozó professzor a Cell Metabolism március 14-i online kiadásában hozta nyilvánosságra munkacsoportjának eredményeit. Ezt írja: „A barna zsírsejtek a szervezet legprofibb hőtermelő sejtjei. E tulajdonságuknál fogva ideálisak az elhízás és a cukorbetegség elleni védelem szempontjából.”

A barna zsírsejtek energiát használnak fel a hőtermeléshez, miközben a fehér zsírsejtek éppen ellenkezőleg, elraktározzák a kalóriákat, ami egyenes út a túlsúlyos és elhízott emberek számának megnövekedése felé. Amennyiben túl sok fehér zsír rakódik le a has tájékán, úgy metabolikus zavar, inzulinrezisztencia és szívbetegség alakul ki. A barna zsírok számos apró zsírcseppecskét és sok mitokondriumot tartalmaznak. Ez utóbbiakban olyan pigmentek vannak, melyek megkötik a vasat, ez adja a zsírsejtek barna színét. Egészen a közelmúltig azt hittük, hogy emberek esetében csak csecsemőkorban található meg a barna zsír. Nemrégiben azonban felfedezték, hogy a felnőttek szervezet is tartalmazza bizonyos pontjain csekély, ámde fontos mennyiségben a zsírsejtek e típusát, melynek a hideg elleni védelemben van szerepe. A barna zsírsejtek hőtermelő képessége az elhízás és a cukorbetegség megelőzésében is kiaknázható lehet. Ennek hátterében az áll, hogy a barna és fehér zsírsejtek is ugyanabból az előalakból fejlődnek ki, és a sejtfejlődés folyamán van egy olyan pont, ahol eldől, hogy a prekurzor alak fejlődése melyik irányba megy tovább. Talán el lehet érni, hogy a barna zsírsejtek „bekapcsolódjanak”, majd elégessék a fehér zsírsejtekben felhalmozódott energiát.

Seale és munkatársai azt találták, hogy az Ebf2 (Early B Cell Factor 2, 2-es típusú korai B-sejt-faktor) szabályozza a PPAR-gammának nevezett receptorfehérje aktivitását, mely megszabja, hogy a prekurzor zsírsejt barna vagy fehér zsírsejtté fejlődik-e tovább. Mindezek ismeretében annak megfigyelését tűzték célul, mi történik akkor, ha az Ebf2 a prekurzor zsírsejtekben bekacsolt állapotban van.

A kutatók megfigyelései szerint a prekurzor zsírsejtekben az Ebf2 fokozott expressziója a barna zsírsejtek felé viszi el a fejlődés irányát. Ennek ellenőrzésére megvizsgálták az „újraprogramozott” fehér zsírsejtek hőtermelő képességét, melynek során jóval nagyobb oxigénfelhasználást tapasztaltak, mint a normális fehér zsírsejtekben, és a mitokondriumok is nagyobb számban voltak jelen. A hőtermelésben ismerten szerepet játszó gének expressziója ugyancsak fokozódott az átprogramozott fehér zsírsejtekben. Másként fogalmazva, az átprogramozott zsírsejtek olyan tulajdonságokat vettek fel, melyek normális körülmények között csak a barna zsírsejtekre jellemzőek.

Ezt követően további kísérleteket végeztek egereken annak meghatározására, hogy az Ebf2 valóban alapvetően fontos-e a barna zsírsejtek kialakulásához. Ebf2-hiányos egerek esetében a test olyan pontjain észlelték fehér zsír lerakódását, ahol rendes körülmények között csak barna zsír található. Mindezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy Ebf2 hiányában a prekurzor sejtekből csak fehér zsírsejtek alakulnak ki.

A legújabb vizsgálatok arra utalnak, hogy a barna zsírsejtek jelentős szerepet játszhatnak a humán anyagcserében. Azokban a vizsgálatokban, melyekben PET segítségével elemezték az egyes szövetek glükózfelvételét, azt találták, hogy a barna zsírsejtek száma fordítottan arányos az életkorral és a testtömegindexszel (BMI). Ez azt jelenti, hogy az idősebb, nagyobb BMI-vel rendelkező személyek szervezetében kevesebb barna zsírszövet található, mint a fiatalabb, kisebb BMI-vel rendelkező személyeknél. A vizsgálat eredményei alapján felmerül annak lehetősége, hogy a biológiai „kapcsolót” átállíthassuk, ami a fehér zsírsejtek átprogramozása révén megváltoztatja a kedvezőtlen egyensúlyt, és nagyobb arányban alakulnak ki barna zsírsejtek, melyek elégetik a lipideket ahelyett, hogy elraktároznák azokat.

Az idézett vizsgálatban az Ebf2 azonosításával a kutatók meg tudták jelölni azt az egészen korai fejlődési stádiumot, amikor eldől, hogy a prekurzor sejtből barna zsírsejt alakul-e ki. Ez önmagában is lényeges megállapítás, mivel kiderült, hogy minél koraibb fejlődési stádiumban aktív egy protein, annál nagyobb befolyást gyakorol a sejtek differenciálódására. Nehézséget okoz ugyanakkor, hogy lévén az Ebf2 transzkripciós faktor, nincs egyértelműen körülírható kötési helye, így nem szolgálhat gyógyszeres kezelés célpontjaként, azonban − ahogyan Seale megjegyzi − talán a hozzá társuló protein igen. Ő és munkatársai úgy vélik, hogy egyik alternatíva lehet az Ebf2 gátlása vagy serkentése ezzel a bizonyos fehérjével.

A Kalifornia Egyetem kutatói a múlt év októberében tették közzé felfedezésüket egy másik fehérjével, a UCP1-gyel kapcsolatosan, mely ugyancsak szerepet játszik a barna zsírsejtek hőtermelésének beindításában. Reményeik szerint a UCP1 gyógyszerek célpontjaként szolgálhat, melyek a kapcsoló „fel” állapotának állandósításával fokozhatják az energiafelhasználást.

De ez esetben is − csakúgy, mint az Ebf2-re vonatkozó felfedezésnél – még hosszú út áll előttünk, mielőtt kiderül, hogy e megközelítésnek lehet-e gyakorlati haszna a testsúlycsökkentésben.

Dr. S. I.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.